A számok írása betűkkel, illetve számjegyekkel

A számokat kétféleképpen írhatjuk: betűkkel, illetve számjegyekkel. Annak, hogy mikor kell betűírást és mikor számjegyírást alkalmazni, nincsenek pontos szabályai. A kialakult írásgyakorlat szerint a folyamatos szövegekben akkor alkalmazunk betűírást a számok lejegyzésére, ha a szám kiejtett alakja rövid (pl. harminc, húszezer), ha a szám toldalékos vagy névutós alakban szerepel (pl. negyvenes, ötvenhat után), valamint ha összetételi előtagként fordul elő (pl. tíznaponként, másodmagával). A számjegyírást akkor részesítjük előnyben, ha a szám kiejtett alakja viszonylag hosszú (pl. 245 adag étel), illetve időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat stb. lejegyzésekor (pl. 3 órakor, 1999 korona, 455 km, 24 %).

A betűírás és a számjegyírás leggyakoribb eseteit az akadémiai helyesírás (A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás) foglalja öszsze, s a Helyesírás c. kézikönyv (Osiris Kiadó, Budapest 2004) fejti ki részletesebben. Ezek szerint szinte mindig számjegyekkel írjuk az évszázadok jelölését (21. század vagy XXI. század); a keltezésben az évszámot és a napot (2007. május 8.); a címzésben az irányítószámot, a kerület sorszámát, a házszámot, valamint az emelet- és az ajtószámot; a matematikai műveleteket (1 l =10 dl = 100 cl = 1 000 ml); a géptípusok számjelzéseit (Apollo–13); a rendszámokat és a telefonszámokat. Hagyományosan számjegyekkel írjuk a sorszámneveket uralkodók, pápák, rendezvények neve előtt (IV. Béla, XVI. Benedek, VII. hungarológiai kongresszus). Általában számjegyekkel jelölünk minden olyan hivatalos adatot – személyi számot, adószámot, bankszámlaszámot stb. –, amelyben a számjegyek azonosításra szolgálnak. Számjegyet használunk továbbá a szaknyelvi kifejezésekben – pl. vas(II)-diszulfid –, a földrajzi és intézménynevekben (II. kerület, az OTP V. kerületi fiókja), az utak és autóutak jelöléseiben (D1-es autópálya). Számjegyekkel írjuk az újságok, folyóiratok és egyéb kiadványok évfolyamát, kötetét és lapszámát (Vasárnap 4. évfolyam 12. szám, A mai magyar nyelv rendszere 1.(vagy: I.) 217–254.).

A számok számjegyekkel való jelölésének gyakran tagoló funkciója van. A számokkal tagolt szövegrészek kisebb egységeinek jelölésekor a tudományos jellegű írásokban például az arab számok egymástól ponttal elválasztott sora jelzi az egységeket: az első szövegrész száma 1., az első nagyobb alegységé 1.1., az ezen belüli további alegységek jelzése pedig 1.1.1., 1.1.2. stb.

Megkülönböztető szerepük van a számjegyeknek a tömegközlekedési eszközökön (4-es villamos, 50-es autóbusz) és a sportban a csapatjátékosok mezszámán (9-es játékos), ez a jelölésmód a szövegen belül is megkönnyíti az azonosítást. Hasonló okokból szokás számjeggyel írni a következőket is: az 1980-as évek, a 80-as évek (bár a betűírással jelölt nyolcvanas évek változatot is gyakran használjuk). Számjegyekkel tüntetjük fel ezenkívül a versenyeredményeket (4 : 3 Szlovákia javára), bár folyamatos szövegben a négy-három forma is előfordul. Menetrendekben, tájékoztató táblákon ugyancsak számjegyekkel jelölik az indulás, illetve az érkezés időpontját (9.35 vagy 9:35), valamint az egyes árufajtákon és a termékkatalógusokban az árakat. Számjegyírást alkalmazunk az iskolai osztályok (3. a vagy 3/a osztály) és osztályzatok jelölésében, s mindig számjeggyel adjuk meg az értékelést kifejező pontszámokat is. A helyezéseket szövegen kívül többnyire szintén számjegyekkel írjuk (I. Nagy Gabriella), folyamatos szövegben viszont inkább betűvel jelöljük (a verseny első helyezettje).