A szalon szó jelentésfejlődése

A baconszalonnáról szóló cikkemben arról írtam, hogy az idegen szavak a befogadó nyelvben sokszor az eredetitől eltérő jelentésben rögzülnek. A mostani írásban arra hozok példát, milyen jelentésfejlődésen mehet át a befogadó nyelvben/nyelvekben egy idegen szó.

Szalon szavunk tipikus nemzetközi vándorszó. Tövében a ’terem’ jelentésű olasz sala szó található (amely viszont germán eredetű, lásd pl. a német Saal szót), ennek képzett alakja a salone, amelyet az európai nyelvek rendszerint salon formában vettek át. A szótárak szerint a magyarba német közvetítéssel került (lásd német Salon). Európában, s így nálunk is a szalon eredetileg a nemesi, polgári otthonok fogadószobáit, társalgóit jelentette. Egyes nemesi, nagypolgári családok szalonjaikba rendszeresen meghívták az irodalmi, művészeti élet képviselőit, felolvasóesteket tartottak, ebből alakult ki a szalon további jelentése: ’irodalom- és művészetpártoló előkelőségek házában összegyűlt írók, művészek társasága’. Az irodalmi szalonok a felvilágosodás kori Franciaországban keletkeztek, de hamarosan elterjedtek egész Európában, így Magyarországon is. Ugyancsak a 18. században és Párizsban kezdték használni a képzőművészeti kiállítás megnevezéseként a szalon szót.

A társadalmi változásokkal együtt járó életmódváltozás következtében a mai modern lakásokban már nincsen szalon, s a magánházaknál szervezett irodalmi szalonok is különlegessé váltak, akárcsak a képzőművészeti szalonok. Az európai nyelvekben azonban elterjedtek és meghatározóvá váltak a szalon szónak új jelentései, ezeket találjuk a következő magyar összetett szavakban és kifejezésekben: divatszalon, fitneszszalon, fodrászszalon, kalapszalon, kozmetikai szalon, masszázsszalon, menyasszonyiruha-szalon, szépségszalon stb. (Ezek nagyrészt megvannak a szlovákban is, lásd pl. módny salón, kadernícky salón, kozmetický salón, masážny salón, salón krásy.) Ezekben a kifejezésekben a ’fogadószoba’ jelentésű szalon jelentéselemeiből az maradt meg, amit így fogalmazhatnánk meg: elegáns, exkluzív, kellemes környezetű helyiség (ahol különböző szolgáltatásokat nyújtanak). A szalon ’(képzőművészeti) kiállítóterem’ jelentése „fejlődött tovább” az autószalonban, amelyek közül némelyik már intézménnyé vált, így ebben az évben már a 77. alkalommal rendezték meg a genfi autószalont. Ugyancsak ez a jelentés van meg a bútorszalon vagy a fürdőszobaszalon összetett szavakban is: ezek olyan bútor- és fürdőszoba-szaküzletek, amelyek kiállítótermek is egyben: az árusított termékeket komplett szobává összeállítva mutatják be.

A szalon szónak ezek a jelentései nemcsak a magyarban, hanem az általunk ismert nagyobb európai nyelvekben is kialakultak, Európában viszont nem terjedt el a szalon, azaz saloon egyik amerikai jelentése: ’kocsma, italmérés, táncos mulató’. Tudtommal szintén csak az angolban alakult ki a ’szedán, luxus személygépkocsi’ jelentésű saloon (car). A magyarban is van ugyan szalonkocsi, ezzel azonban nem személygépkocsit nevezünk meg, hanem társalgószerűen berendezett exkluzív vasúti kocsit – egyébként ugyanez a jelentése a német Salonwagen szónak és a szlovák salónny vagón kifejezésnek is.

A magyarban a szalon szó egyéb összetett szavakban is előfordul, ezekben sokszor a szalonnak egyik említett jelentése sem ismerhető fel, ilyen például a szaloncukor vagy a szalontüdő (sertés- vagy borjútüdőből savanykás lével készített étel). A szalon ’fogadószoba, társalgó’ jelentéséhez kapcsolódik viszont a szalongarnitúra, a szalonkabát (ünnepélyes alkalmakkor viselt térdig érő fekete zakó) vagy a szalonzene (kisebb hangszeres együttesre írt könnyű zene).