A nagyszájú kanadai rockerlány

„Ahelyett, hogy babákkal játszottam volna, kosárlabdáztam és jégkorongoztam. Olyan kislány voltam, aki mindig a fiúkkal lógott“ – emlékezik vissza Avril. És volt még egy kedvenc időtöltése. Felugrott az ágyra, amely fantáziájában a színpadot testesítette meg, s nagyokat alakított a képzeletbeli közönség előtt. A későbbiekben a helyi templom gospelkórusának a tagja lett, majd megtanult gitározni – esküvőkön, táncmulatságokon és vásárokon country dalokkal szórakoztatta a nagyérdeműt. Tizenöt évesen aztán elindult a nagyvilágba szerencsét próbálni. Az első állomás rögtön New York City lett, ahol elvegyült a város zenei életében. Az Arista Records főnöke, L.A. Reid hamarosan tudomást szerzett a lányról, egy lezüllött bárban megtartott versenyen meghallgatta őt, amitől teljesen elámult. Egyből szerződtette.

Avril alig volt tizenhat, amikor elkezdte első nagylemezét írni, neves szövegírók segítségével. „Együtt dolgoztam ezekkel a tehetséges emberekkel, és a végén csak szemét született. Dalok, amelyek nem engem reprezentáltak, amik nem én voltam.“ Aztán új szövegírókkal próbálkozott, de ez sem jött össze, így kiábrándult az egészből. Ekkor L.A. Reid közbelépett, jegyet vásárolt a lánynak Los Angelesbe, mondván a part- és levegőváltozás jót tesz neki. Igaza lett. Avril az angyalok városában végre megtalálta a keresett munkatársat Cliff Magness dalíró és producer személyében. „Rögtön tudtam, hogy ő az igazi, megértette, mit akarok véghezvinni. Hagyta, hogy én irányítsak.“ A következő hetekben Avril szó szerint a lelkét is kiírta magából, rengeteg dal készült el. Cliff és a Matrix nevű produkciós csapat csak finoman, tisztes távolságból tartotta a tinit a megfelelő mederben.

Avril első lemezének beharangozója a Complicated című dal volt, amely egy energiával telített rockhimnusz popos beütésekkel. Az album igazi mestermű, a szövegek kiválóak, a zenei vezetés tökéletes. Az olyan számok, mint a Sk8er Boi még a legmegszállottabb rockrajongókat is meggyőzik arról, hogy ez a lány tud valamit.

A Complicated és a Sk8er Boi után a harmadik videoklip az I’m With You című dalához készült. „Egy depressziós napomon írtam. Csak ültem a zongoránál, és arra gondoltam, miért nincs barátom. Aztán hirtelen a fejemben megszületett a dal ötlete. A szám melankolikus és érzelmes, ezt tükrözi a videoklip is.“ A negyedik kislemezdalban, a Losing Gripben egy volt fiúbarátról van szó. „Soha nem szeretett igazán, ahogyan én azt elvártam tőle. Ma már nem fontos az egész. De ebből a tapasztalatból született egy szám.“

Míg az első, Let Go című lemezének produceri munkálataiért a The Matrix csapata felelt, addig új albumán a Linkin Park és a Pearl Jam mellett dolgozó Don Gilmore-nak jutott oroszlánrész. Avril a második lemezén egyre messzebb távolodik a popvonulattól. A változás mégsem elsősorban zeneileg, hanem hangulatilag érezhető. Kinőtt a „gördeszkás, vagány tinilány” imidzséből, és szövegei a magány és zavarodottság témakörét járják körül. Az énekesnő főleg az elszállós refrének, frappáns váltások terén jeleskedik, és ez nemcsak változatossá, de a rádiók számára is elfogadhatóvá teszik a felvételeit.

Nem véletlenül hasonlítják Alanis Morissette-hez, hiszen sok az összefüggés a két kanadai énekesnő pályafutása között, pontosabban Avril az Alanis által kitaposott úton megy tovább. A példakép ugyan először diszkózenében utazott, és csak később váltott át a rockra, ami nagyon bejött neki. Ő is vagány csaj, aki mindenkinek megmondja a magáét. A kilencvenes évek közepén tarolt a Jagged Little Pill című albumával. Sajnos innen nem és nem tud továbblépni, azóta hiába készít jobbnál jobb albumokat, a közönség megunta az arcát, új sztárra vágyott. És most megkapta, Avril Lavigne személyében, aki továbbviszi Alanis eszméit. (péjé)