A művészet és gondolat jegyében

Dunaszerdahely. Csütörtökön a Vámbéry Irodalmi Kávéházban tartott könyvbemutató estet a Kalligram Kiadó. Az író-olvasó találkozón, amely egyben a kiadó tízéves fennállására való emlékezésnek is teret adott, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán és Győry Attila legutóbb megjelent könyveit mutatták be. Az est házigazdája Csanda Gábor irodalomtörténész, szerkesztő volt, aki bevezető szavaiban elmondta, a Kalligram Könyvkiadó szinte elválaszthatatlan az azonos nevű irodalmi és művészeti folyóirattól, mint két sikertörténet egybefolyni látszik. A lap mindig is a fejlécében jegyzett művészet és gondolat szellemében írott műveket közölt, sosem vált csupán egy irodalmi csoport kirekesztő jellegű folyóiratává, hónapról hónapra megújul, meghaladja önmagát, miközben mégsem módosít jellegzetes arculatán. Az egyetemes magyar irodalom gazdag folyóirat-kultúrájában egyedi színfoltként tartják számon. A Kalligram folyóirat mindig a szabadság és a szigorú elvekhez igazodó megszerkesztettség jegyében íródott. Köszönhető mindez Hizsnyai Zoltán szerkesztőnek, akinek személye erre garanciát jelentett és jelent. Még annak idején, az induláskor megfogalmazta mindazokat a törekvéseit, melyekhez a későbbiekben ragaszkodott a lap szerkesztésekor. Mindenképpen kerülni akarta a száraz, elméleti, tanulmány jellegű, nehezen érthető tudományos írásmódot, amely – a tapasztalatok igazolják – számos ígéretesen induló irodalmi és művészeti folyóiratot tönkretett. A Kalligram első számának anyaga és hangvétele még óhatatlanul magán viseli a nyomát annak, hogy a lap, részben „Grendel-kommandó”-ként is emlegetett szerkesztőgárdája az Irodalmi Szemléből érkezett. A lapindító bevezető Grendel Lajos ĺrószövetségben elhangzott beszédét tartalmazza, melyben az azóta Kossuth-díjas szerző élesen elhatárolódott a pártállam teremtményei szerepét betöltő idősebb pályatársai szemléletétől.

Csanda Gábor felhívta a figyelmet arra a közeljövőben megjelenő kiadványra, mely a Kalligram folyóirat eddigi számaiban megjelent írások bibliográfiáját tartalmazza. A kötet, mely a lap különszámaként is napvilágot lát, az eltelt tíz évről ad számot. Felfogható egyfajta összefoglaló műként is. A folyóirat méltatását követően került sor a jelenlévő szerzők műveinek bemutatására. Hizsnyai Zoltán Bárka és ladik című verseskötetét maga a közelmúltban József Attila-díjjal kitüntetett szerző ismertette, bepillantást engedett továbbá a költői műhelymunka titkaiba is, és szólt az alkotási folyamat rejtelmeiről. Hizsnyai valamennyi eddig megjelent kötetére jellemző, hogy a költő nagy súlyt fektet a szövegtéren kívüli eljárásokra is. Verseit általában ciklusba sorolja, alaposan megfontolja, hogy a kötetben hol helyezze el a verset, mely versek szomszédságában. Szerkesztési elvéhez tartozik mindez. A Bárka és ladik szinte valamennyi verse felkérésre íródott, árulta el a költő, találhatók köztük klasszikus jellegű rímes alkotások, vallomásos szerepversek, már-már prózai szövegeknek tekinthető, minimalista ihletésű lírai művek. A kötet különlegességét éppen a sokféleségből eredő homogenitás adja.

Győry Attila Kerékkutya című regényét mutatta be. Az íróra eddig jellemző és a korábbi művei olvastán tapasztalható küzdelme a nyelvvel, mintha új regényében kevésbé volna érezhető. A szerző is hasonlóképpen látja önmagát, illetve művét. Míg korábban az ösztönösség jellemezte prózáját, a Kerékkutya című regényének írásakor már sokkal nagyobb szerepet szánt a nyelvi igényességnek. Az alkotás folyamatában többször is visszatért korábban elkészült szövegrészekhez. A szerző a talányos címre is szolgált magyarázattal, a kerékkutya az út szélén várja, hogy elhaladjon előtte egy autó, melynek az esetek többségében a kereke alá kerül, miután megugatta. A tenni akarásuk a halálukat okozza. A könyv tulajdonképpen egy klasszikus szerelmi háromszög hátterében jeleníti meg az alkotó magányát és harcát, végül elkerülhetetlen kudarcát. Az est folyamán a szerző önmaga olvasott fel művéből részletet.

Grendel Lajos két művét hozta el a bemutatóra. A Nálunk, New Hontban című nagy sikerű regényét és a nyomdából aznap, tehát csütörtökön kihozott A tények mágiája című értekezését, mely Mészöly Miklós kései prózájával foglalkozik. A nagy előd művészetével kapcsolatban Grendel kifejtette, a posztmodern úgyszólván kommunikálhatatlanná tette a kortárs prózát, melyből kiveszett a spontaneitás. Az alapvető dilemmáját is megosztotta a közönséggel. A kérdés a következő, vajon meddig mehet el az író a kísérletezésben, mely ponton válik óhatatlanul modorossá, hogyan lehetne a hagyományos prózát feléleszteni, anélkül, hogy hitelét vesztené és a realista művek másolásává válna. Grendel maga is a posztmodern stílust és szemléletet meghaladó próza híve, műveiben igyekszik a tradíciót felvállalni, ugyanakkor ezzel a törekvésével a világirodalom legújabb áramlatához csatlakozik. A szerző Nálunk, New Hontban című alkotásából Csanda Gábor olvasott fel néhány oldalt. A Kalligram Könyvkiadó estjén az olvasók is tehettek fel kérdéseket az íróknak, akik később dedikálták is a könyveiket.