A márkanevek alapvető helyesírási kérdései

A márkanevek egyedítő szerepük révén a tulajdonnevek csoportjába tartoznak. A szakirodalom szerint a márkaneveknek két jól elkülöníthető fajtájuk van: az ún. emlékeztető nevek, amelyek a termék készítőjére, a készítés helyére, illetve a készítmény egyéb jellemzőjére utalnak (pl. Petroff, Pilsner, Túró Rudi); valamint a fantázianevek, amelyek általában a termék egy-egy jellemző tulajdonságát emelik ki (pl. Piros Arany, Hohes C, Helia–D).

E névtípus helyesírását eleve nehéz szabályozni, a márkanevek ugyanis jogilag védettek, ami azt jelenti, hogy az írásgyakorlatban a bejegyzésükkor rögzített formát kell követni. Alapvető szabály azonban, hogy mind az egy-, mind a többtagú márkaneveket közös nagy kezdőbetűvel írjuk, pl.: Nivea, Sony, Fiat Uno, Pepsi-Cola. Ha a márkanévnek kiegészítő eleme – pl. szám- vagy betűjelzése – is van, aszerint kell eljárnunk, ahogy azt a bejegyzett kereskedelmi védjegy előírja, vagyis: Helia–D (kozmetikum), Levi’s 201 (farmermárka), Panten Pro-V (hajkozmetikum) stb.

A nem márkanévként használt, többnyire a termék származási helyére utaló nevek tagjait általában kisbetűvel írjuk, pl.: herendi porcelán, gyermelyi tészta, prágai sonka, tokaji bor. Hirdetésekben, reklámokban, árucímkéken azonban gyakran nagy kezdőbetűsen vagy csupa nagybetűsen jelennek meg az előbbi, illetve a hozzájuk hasonló megnevezések, pl.: Herendi porcelán, Gyermelyi tészta, Prágai sonka, TOKAJI. Gyakran okoz bizonytalanságot a márkaneveknek az egyéb tulajdonnevektől (pl. cégnevektől) való megkülönböztetése is. A márkanév és a cégnév ugyan két különböző tulajdonnévi kategóriát képvisel, a gyakorlatban viszont általában nehéz őket kettéválasztani. Megoldást ilyen esetben a bejegyzett kereskedelmi védjegy jelenthet: a csupa nagybetűvel írt FIAT név például a gyártó cég nevét jelöli, míg a nagy kezdőbetűs Fiat elnevezés a márkanevet.

Ha a márkanév után feltüntetjük a termék típusát is, a típusjelölő szót kisbetűvel írjuk, és kötőjel nélkül kapcsoljuk a tulajdonnévi értékű tag(ok)hoz, pl.: Bramac építőanyag, Knorr leveskocka, Palmex Color mosópor, Visa Electron kártya.

A márkanevek toldalékolásában a közvetlenül (tehát kötőjel nélkül), illetve kötőjellel történő kapcsolásmód jelenti a legfőbb gondot. Alapvető szabály, hogy a jelek és a ragok kötőjel nélkül kapcsolódnak a márkanevekhez, pl.: Fiatja, Sonyt, Palmex Colorral. A toldalék tőnyújtó hatását azonban ilyenkor is jelölni kell, pl.: Alfa Romeóval, Niveát, Pepsi-Coláról. Ha a márkanév hosszú mássalhangzóra végződik, az ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődő toldalékot kötőjellel kapcsoljuk hozzá, pl.: Knorr-ral, Duracell-lel. S bár a helyesírási szabályzat nem tér ki a márkanevek melléknévképzős írásmódjára (merthogy általában ritkán vesznek fel ilyen jellegű toldalékot), a Helyesírás c. kézikönyv (Laczkó – Mártonfi szerk., Osiris Kiadó: Budapest 2004) ilyen esetben az alábbi eljárást javasolja: az egyelemű nevek kisbetűs alakjához közvetlenül (pl. niveás, persiles); a több különírt tagból álló, illetve kötőjellel fűzött márkanevekhez pedig – az alapalak kezdőbetűinek megváltoztatása nélkül – kötőjellel kapcsolódik a képző (pl. Pepsi-Colá-s, Levi’s 201-es).

Az idegen márkanevek toldalékolásának módját az elnevezés kiejtett alakja szabályozza. Ennek megfelelően a toldalék kapcsolódhat közvetlenül, kötőjel nélkül – pl.: Bramackal (ejtésforma: ’bramakkal’) –, illetve kötőjellel – pl.: Renault-val (ejtésforma: ’rönóval’), Palmolive-ot (ejtésforma: ’palmolivot’).