A magyar szaknyelvről

Budapest. A környező országok magyar tudományos műhelyeinek 5. fórumát csütörtökön és pénteken tartják Debrecenben, a tanácskozás témája: a magyar szaknyelv a különböző szakterületeken és a különböző országokban – hangzott el az eszmecserét beharangozó sajtótájékoztatón tegnap Budapesten. Berényi Dénes akadémikus, a fórumot rendező Magyar Tudományosság Külföldön akadémiai elnöki bizottság vezetője elmondta: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a legutóbbi évtizedben nagy erőfeszítéseket tett az államhatárokon kívüli magyar tudományosság integrálására.

E kérdések koordinálására Glatz Ferenc, az MTA elnöke 1996-ban hozta létre a Magyar Tudományosság Külföldön elnevezésű bizottságot. A testület négy különböző programot működtet, ezek egyike az úgynevezett Kapcsolatok Program, amelynek feladata, hogy az MTA külföldi állampolgárságú úgynevezett külső tagjaival és a világon bárhol másutt dolgozó magyar kutatókkal kapcsolatot építsen ki. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva Berényi Dénes rámutatott: nyilvánvaló, hogy a szomszédos országokban dolgozó magyar kutatókkal kiépítendő kapcsolatoknak különös a jelentősége. – Ha például csak arra utalunk, hogy a magyar történelmi emlékek igen fontos és jelentős része az országhatáron túli területeken van, illetve a környező országokban lejátszódó természeti jelenségek milyen hatással vannak Magyarországra, akkor a kapcsolattartás fontossága máris érthető – mondta.

A küszöbönálló kongresszusra mintegy százhúszan jelezték részvételi szándékukat. A konferencia bevezető előadását Kemény Gábor nyelvész tartja, gondolatait A magyar szaknyelvről nyelvészeti szempontból címmel fejti ki.

A tanácskozáson egy-egy előadás foglalkozik a különböző fontosabb tudományterületekkel a témában. ĺgy például elemzik a magyar szaknyelv helyzetét a különböző országokban a biológia és az orvostudományok, az agrártudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a műszaki tudományok területén.