A Magyar Kulturális Héten megnyitott képzőművészeti kiállításokról

A mozgástér szűkössége Szurcsik József Pszichometrikus kísérletek I. című kiállítása június 30-ig látható a Pozsonyi Magyar Intézetben. A Munkácsy-díjas képzőművész fő témája az ember s minden lényeges, ami kapcsolható hozzá: a társadalmi és pszichológia kérdések, a lélek gyötrelmei, az egyén viszonya a hatalomhoz, környezetéhez. Szurcsik személytelen, szimbolikus alakjai sajátos formában öltenek testet. Figurális, embermotívumait különös módon olvasztja össze a környezet elemeivel, szürreális képzettársításai az egyén belső világának és a külvilágnak sokszor lehetetlen kapcsolódásait, az élethelyzetek abszurditását tárják elénk. Szurcsik alkotásain szembeötlő az épített emberi környezet – a személyiség beburkolásának eszközeként ábrázolja, és egyfajta elidegenítő effektusként jelenik meg a képen. Molnár Erika művészettörténész értelmezésében az építményszerű alakzatokkal egyesülő, összenövő arcok a mozgásterek szűkösségét, a környezetünkben megmerevedő és bennünket is magukhoz idomító struktúrákat jelképezhetik, s a páronként vagy sorfalszerűen egymás mellé rendelt figurák egymásrautaltságunkat, standardizált viselkedésformáinkat is leleplezik. „Erődjeink, bunkereink látszólag megóvnak – vallja a művész –, de az élet szabadságától is megfosztanak bennünket. Ezért kezdtem az utóbbi időben magam is lebontani a falakat, felszabadítani a hőseimet képi és művészi világomban.”  A MADI csoport munkái Formák, terek, dimenziók a címe annak a tárlatnak, mely Rechnitzer János gyűjteményéből mutat be válogatást a Zichy-palotában levő ZGalériában. A Győrben élő Rechnitzer János egyetemi tanár a múlt század kilencvenes éveitől alakítja gyűjteményét magyar és külföldi művészek geometrikus, konstruktív alkotásaiból, mindenekelőtt a MADI (Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció) nemzetközi művészeti mozgalom tagjainak munkáira összpontosítva. Az augusztus 27-ig nyitva tartó kiállításon találkozhatunk a geometrikus irányzatok magyar klasszikusaival (Kassák Lajos, Forbát Alfréd, Péri László), a MADI mozgalom vezető művészeivel (Piergiogo Zangara, Roger Bensasson, Saxon Szász János, Viktor Hulík), a műfaj kiemelkedő nemzetközi reprezentánsaival (Vera Molnár, Victor Vasarely), a magyar kortársakkal (Fajó János, Nádler István, Hencze Tamás, Konok Tamás), valamint a fiatal generációhoz tartozó alkotókkal (Halmi-Horváth István, Boros Tamás, Marafkó Bence). A tárlat anyaga a magyarországi és a nemzetközi absztrakció meghatározó tendenciáit mutatja be.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"278423","attributes":{"alt":"","author":"Képarchívum","class":"media-image","height":"477","title":"Lantos Ferenc geometrikus kompozíciója, a Formációk (fekete-piros) a tárlat jellegzetes darabja","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A magyar kreativitás A Shaping Hungary – Design in the 21st Century című utazó kiállítás az Erdődy-palotában levő Zoya Galériában kapott otthont a Bratislava Design Week 2017 című, a formatervezés legújabb irányait bemutató nemzetközi mustra részeként. A Shaping Hungary a fiatal magyar formatervezők, feltalálók és mérnökök alkotásait prezentálja, mintegy bizonyítékául annak, hogy méltó utódai a magyar kreativitást megalapozó 20. századi generációnak. A magyar kreativitást és formatervezést bemutató kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Magyar Formatervezési Tanács és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös szervezésű tárlata.