A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA

és javítása

Hogy a nádszékek visszakapják régi ruganyosságukat, forgassuk fel az ülést, és mossuk le a nádfonatot forró vízbe áztatott szivaccsal úgy, hogy a nád magába szívhassa a vizet. Ha az ülések piszkosak, akkor használjunk szappant is. Vehetünk nagyon forró, nagyon szappanos vizet, megmoshatjuk a nád felső és alsó részét egyaránt, gyorsan szárítsuk meg a napon. Ha a nád nagyon kinyúlt, ismételni kell az eljárást: benedvesíteni és szárítani.

Napozás

A legtöbb ember úgy értelmezi, hogy alkalomadtán kifekszik a tűző nap sugarai alá, és ezt rendesen kínos, elég hosszú ideig tartó bőrgyulladással fizeti meg. A legjobb esetben.

A napozás tízparancsolata:

1. Széltől védett helyen napozzunk, nehogy felhevült testünk meghűljön.

2. Kezdetben legfeljebb tíz percig tartson a napfürdő, és nap nap után 5-5 perccel megtoldjuk, azonban 1-1,5 óránál tovább ne tartson.

3. Helyzetünket 5 percenként egy-egy kis fordulással változtassuk, hogy testünket mindenütt érje a nap.

4. Kánikula idején délelőtt 10 óra táján, vagy délután 4 óra felé napozzunk.

5. Hogy napszúrást ne kapjunk, a fejet és a tarkót hűvös vízbe mártott sapkával, kendővel védjük, melyet elég gyakran kell váltani. Gumisapka ebből a szempontból veszélyes.

6. Napozás előtt és közben ne együnk, ellenben igen tanácsos citromos vagy gyümölcsszörpös vizet bőven inni.

7. A szőkék ne feledjék, hogy a napsugarakkal szemben érzékenyebbek, mint a barnák, tehát fehér gyolccsal védjék testüket mindaddig, míg bőrük megszokta a napot. Ennek jele pedig a bőrmegbarnulás lesz.

8. Napozás után állott vízzel dörzsöljük le magunkat, vagy állottvíz-hőmérsékletű tust vagy fürdőt veszünk, miután tanácsos árnyasabb helyen egy félórát pihenni.

9. A napozást abba kell hagyni, ha bőrünk leégett, és várjuk meg, míg a gyulladás megszűnik. A gyulladt bőrt tilos vízzel mosni, hanem olajos ruhával borogatjuk. Az esetleges hólyagokat ne szúrjuk fel. A leégett bőr nem tűri a fehérneműt sem, tehát fedetlenül kell hagyni.

10. Napkúra előtt mindig kötelező a testnek valamely megbízható kenőccsel vagy olajjal való bekenése.

Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936