A hozzáférhetetlen művészet

JUHÁSZ KATALIN

Ezen a héten egy sokoldalú román képzőművész, Ciprian Mureşan vendégeskedett Pozsonyban, az Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Romániát átfogó Tranzit művészeti platform társszervezésében.

Az 1977-es születésű, kolozsvári Ciprian Mureşan nemzedékének egyik legismertebb alkotója. A Velencei Biennálén, a londoni Tate Modernben, New Yorkban, Sydney-ben, Moszkvában is bemutatkozott már. Műveiben a Ceausescu-éra „öröksége” csap össze a vadkapitalizmus „vívmányaival”, és mindkét időszakot rendkívül kritikusan kezeli. Pályája kezdetén azt vizsgálta, hogyan hat az emberek tudatára a hirtelen perspektívaváltás, hogyan igyekeznek megtalálni a helyüket a világban azok, akik alól kihúzták a talajt, hogyan tört be életükbe a fogyasztói szemlélet, hogyan szívják magukba az új idők új hatásait. Leghírhedtebb munkáinak egyike a ragasztózó úttörőket ábrázoló rajzsorozat volt. Ez a rendszerváltás hajnalának egyik nagy botrányára reflektált: a kilencvenes évek közepén arról számolt be a sajtó, hogy a romániai nagyvárosok aluljáróiban utcagyerekek százai szipuznak, és ez hidegen hagyja a hatóságokat.

Mureşan egyik nagy visszhangot kiváltott videoinstallációja egy keresztelőt mutat be, amely az ortodox hagyományok szerint folyik. Az ortodox egyház a szocializmus évtizedeiben az államhatalom kiszolgálója volt Romániában, ezért cserébe a kormány békén hagyta a pátriárkát. A rendszerváltás után talajt vesztett egyház képe jelenik meg a videón, amelyen egy Mikulás-ruhás pap kereszteli meg a gyermeket. A rítus érvényét veszti, ironikus tálalásban jelenik meg, a szereplők mégis komoly arccal csinálják végig. „Mindannyian a barátaim, ismerőseim voltak. Nem kaptak semmiféle instrukciót arra vonatkozóan, hogyan viselkedjenek a felvétel alatt. Mindvégig komolyak maradtak, dacára annak, hogy mégiscsak egy nagy szakállú, piros kabátos Mikulás végezte a szertartást. Ez számomra rendkívül elgondolkodtató volt” – mesélte Ciprian Mureşan Pozsonyban.

A piacgazdaságnak, a nyugati értékek térnyerésének és mindezek megkérdőjelezésének kaotikus időszakát jelképezi egy másik videointalláció, a Választás (Choose), amelyben Ciprian Mureşan kisfia, Vlad szerepel. „Egyszer arról beszélgettünk a fiammal, hogy a Pepsi és a Coca-cola között tulajdonképpen nincs különbség, a cégek mégis ádáz harcot vívnak egymással. Megállapítottuk, hogy olyan ez, mintha az embernek ikrei lennének, és bár más a nevük, teljesen egyformák” – mondta a művész. A videón a fiú koktélt készít a két üdítőből, majd élvezettel elfogyasztja.

Ciprian Mureşan mostanában a műalkotáshoz való fizikai hozzáférés kérdését feszegeti. Egyik műve egy könyv, amelynek tartalmát nem láthatjuk, mivel a nyomtatott oldalak fehér papírlapokkal vannak lefedve. Másik híres alkotása egy papírlapokból álló magas torony. A művész 32 ezer példányban fénymásolt egy grafikát, amelyhez a néző nem férhet hozzá, mert nem éri el a torony tetejét. Szintén láthatatlanok maradnak azok a merített papírra készült rajzok, amelyekre Mureşan a kolozsvári képzőművészeti egyetem pincéjében raktározott szobrok közül válogatott nehezékeket. „Nem esztétikai szempontok vezéreltek, a súlyuk alapján választottam ki a szobrokat. A kolozsvári kiállítás közönsége nem láthatta a rajzaimat, csak azt, hogy van valami a szobrok alatt. A tárlat végén ott volt egy felirat, hogy aki kíváncsi a rajzokra, hamarosan a londoni Tate Modernben nézheti meg őket. Vagyis a legtöbb látogató számára hozzáférhetetlenek voltak ezek a művek.”

Szintén nehéz hozzájutni azokhoz a grafikákhoz, amelyeket a művész egy iratmegsemmisítő gépen engedett át, és egy papírkosárban állított ki. Elméletileg persze összerakhatók, de ezzel még senki sem próbálkozott. Nagyon is hozzáférhető viszont az a grafika, amely Adam Smith A nemzetek gazdagsága című könyvét díszíti. Mureşan a kolozsvári könyvtárból kölcsönözte ki a kötetet, majd újra beköttette, és belecsempészett egy saját rajzot, amelyen majmok uralják a termelőeszközöket. Ki-ki döntse el, hogy ez rongálásnak vagy nagyvonalú ajándéknak számít-e. Mindenesetre: aki kikölcsönzi a könyvet, megnézheti a rajzot is.

A román képzőművész eddigi munkássága azt bizonyítja, hogy lehet még eredetit, meglepőt, egyszerre elgondolkodtatót és közérthetőt alkotni a képzőművészetben, hatásvadász fogások nélkül.