A forradalom patai emlékműve

A szabadságharc eseményei során az 1849. június 16. és 19. között lezajlott Szered környéki csaták annak a hadműveletnek a részét képezték, amelynek az volt a célja, hogy csapást mérjen a Vág vonalán felvonult ellenségre. A peredi és zsigárdi csaták mellett ezek a harcok kisebb jelentőségűnek tűnnek, ám nem hagyhatók figyelmen kívül.

#A szerző felvételeJúnius 9-én Szerednél zajlott le egy kisebb ütközet. Az I. hadtest parancsot kapott, hogy az osztrákokat a Vág partjáról szorítsa vissza. A császári sereg, engedve a túlerőnek, a Vág hidat felszedve visszavonult. Nagysándor József megelégedve a sikerrel, Patára húzódott vissza. Ezt látva az osztrákok később ismét megvetették lábukat a Vág bal partján. Június 16. és 19. között ismét harcok voltak a környéken. A patai erdőben vívott csatákban száznegyven honvéd vesztette életét. Az ő emlékükre, egyes források szerint az ő közös sírjukra állították később a patai emlékművet, a Nyitra Megyei Közlöny egyik 1884-es írása szerint huszonhárom évvel a szabadságharc befejezése és öt évvel a kiegyezés után, 1872-ben. Az emlékoszlop legfőbb szorgalmazója egy Strasser nevű patai izraelita kocsmáros volt, aki a kiadások nagy részét is állta. Az emlékművet, amelyet eredetileg díszes kovácsoltvas kerítés övezett, a nyitrai Fellner Jakab készítette.

A Közlöny 1884-ben közzétett felhívása már a tizenkét éve létesült emlékmű felújítási ünnepségére hívja az érdeklődőket. A korabeli szöveget azért is idézem, mert ez az egyedüli támpont a ma már nem létező tábla szövegét illetően. „Az elhullott vitézek vérét megitta a szabadság-szomjas anyaföld, hantja eltakarta porló csontjaikat, de emléköket megőrizte a hazafias szívben buzgó testvéri érzület: midőn dicsoszlopot emelt poraik fölé és aranybetűkkel márványtáblán örökíté meg a napot, melyen gyászos, de férfiasan legdicsőbb halállal múltak ki. A leghatalmasabb önkényű úr - az idő, megirigyelte az önkény ellen küzdők megörökített dicsőségét, s duló erejével letörölte az emlékkőmárvány lapját.”

Az új emléktáblát 1884. június 22-én avatták fel bensőséges ünnepség keretében. Ünnepi szentmisét celebráltak, a nyitrai Dalegylet énekelt a templomban és a szobornál, magyar és szlovák nyelvű beszédek hangzottak el, volt közebéd és táncvigalom is. Természetesen megjelent az emlékoszlop felújítását leginkább szorgalmazó Dombay Ede, Juhász János és később Rudnay János is. Ott voltak a helybélieken kívül, elöljáróikkal az élen, Tardoskedd, Sókszelőce, Vágsellye, Szered, Sopornya, Báb és Nyitraújlak lakosai közül sokan, csak azt sajnálták, hogy az annak idején Patán állomásozó honvédhadtestet Nagysándor Józseffel együtt vezénylő Báthori Schultz Bódog honvéd tábornok betegsége és hajlott kora miatt nem jelenhetett meg.(Itt jegyzem meg, hogy Dombay Ede síremléke a nyitrai temetőben található csakúgy, mint az egykori negyvennyolcas honvédtiszt, Rudnay János sírja.)

Az emlékmű további sorsát már a Pro Patria Honismereti Szövetség tagjainak köszönhetően sikerült kideríteni. (Röviden most csak annyit: a határban, szántóföldön, egy ma már határi útként nyilvántartott földút mentén álló oszlopot sokszor körbeszántották, hogy dőljön el, egy alkalommal a mezőgazdasági gépek le is döntötték, de a jóérzésű helybéliek némileg megjavítva ismét felállították.) Telefonhívások és levelek figyelmeztettek bennünket a Pata és Sopornya között található elhanyagolt obeliszkre. A Honismereti Szövetség egyik nagymácsédi vezetőségi ülése után Noszek Ferenc nagymácsédi polgármesterrel az élen meglátogattuk a szlovák lakosságú Pata polgármesterét. Milan Čambálik megígérte segítségét, és állta is szavát. A nagymácsédiak támogatásával rendbehozott emlékműnél 2001. március 15-én már együtt koszorúztunk. Ezt tesszük 2002. március 14-én, azaz holnap is, ahová mindenkit tisztelettel meghívunk. Abban a reményben, hogy az emlékművet rövidesen sikerül teljesen felújítanunk.

Tisztelt Olvasó!

Az 1999-ben alakult és 2000-ben a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában a Pro Patria Honismereti Szövetség a Kulturális Örökség Védelmére néven bejegyzett polgári társulás a mai Szlovákia területén található magyar vonatkozású emlékek, emlékhelyek ápolását, felkutatását, felújítását tűzte ki célul.

Amennyiben Ön úgy dönt, hogy munkánkat adója 1 százalékának számunkra történő átutalásával akarja segíteni, a nyilatkozatr 10. sorába a Vlastivedná spoločnosť pre ochranu kultúrneho dedičstva – Pro Patria, Pro Patria – Honismereti Szövetség a Kulturális Örökség Védelmére nevet, a 11. sorba a Stermenszkyho 570, 925 23 Jelka címet, a 12.-be pedig a 36094331-es azonosító számot írja be. Egyben kérjük, ha úgy dönt, mégsem minket választ, akkor is rendelkezzen adója egy százalékával valamely hasonló feladat elvégzésére vállalkozó más szervezet javára. Köszönjük.

A Pro Patria Honismereti Szövetség vezetősége

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?