A felismerés békéjével tett összegzés

Barak László (középen) méltatói, Zalán Tibor (balról) és Csanda Gábor társaságábanSomogyi Tibor felvételeDunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban múlt hét csütörtökön tartották Barak László költő publicista legújabb, És ha mégis ringyó? című verseskötetének bemutatóját. A NAP Kiadó és a Vámbéry Polgári Társulás közös szervezésében megtartott rendezvényen számos olvasó és irodalombarát vett részt. A könyvbemutató idejére a kávéház zsúfolásig megtelt. A kötetben szereplő verseket Gál Tamás színművész és Zsapka Attila zeneszerző énekes magas szintű művészi tolmácsolásában ismerhették meg az est vendégei. Barak László legújabb, sokak véleménye szerint életművének legjelentősebb kötetét elsőként Zalán Tibor József Attila-díjas költő majd Csanda Gábor irodalomtörténész szerkesztő ismertette.

Zalán Tibor jeles költőtárs véleménye szerint Barak verseskönyve a mérlegelés nyugalmával, a megengedés derűjével és a felismerés békéjével tett összegzésnek, egyfajta gyónásnak is felfogható. „Rendkívül keserű ez a könyv, mely két pólus között mozog, a forradalom átélésének transza, mámora az egyik, a dolgok továbbfolytatásából kizáródott vagy önkizárt ember szomorúsága a másik” – fogalmazott Zalán Tibor. A költőt korábbi önmagával összehasonlítva megjegyezte: „Ez a Barak már nem az a Barak, ez a mostani Barak nézi az akkori Barakot, aki volt gyermek és fiatal, párttag és ellenzéki, forradalmár és kiábrándult újságíró … és elmereng, elmosolyog, elfanyalog, elfilozofálgat önmaga fölött.”

Csanda Gábor szerint alapvetően a költői szerep bagatellizálása, az önironikus beszédhelyzet és értelmezői státus kiaknázása, valamint a köznyelvi regiszterek, csallóközi tájnyelvi kifejezések használata jellemzi Barak közelmúltban megjelent kötetét. „A nagy elmozdulás ezekben a versekben az előzőekhez képest a költői pozíció elmozdulásában érhető tetten. Leegyszerűsítve (s vállalva ennek az egyszerűbb fogalmazásnak a hátulütőit): a lírai alany már nem az erkölcsi feddhetetlenség bástyájáról és a költészet szabadságának menlevelével a tarsolyában olvassa-okádja a fertőben fuldoklókra nyilvánvaló bűneiket, azt kell látnunk, amit neki is, hogy ott ül-él, asszisztál és asszimilálódik, nyomul és nyomódik közöttük, halandó a halandók közt, esendő az esendők közt. S bizony, az önmagára reflektáló költő megrázó felismerésekre jut, ha felpillant, ha magába néz” – jellemezte Barak verseskönyvét Csanda Gábor. Az irodalomtörténész szerkesztő hozzáfűzte: „Az És ha mégis ringyó? a korábbi Barak-versek »javított kiadás«-aként is értelmezhetők, de csak azzal a megszorítással, hogy e kifejezésből nem zárjuk ki az olvasót, tehát ha ez az újraalkotásos -alakításos játék a befogadásnak is szerves része, s ha a költői stratégiák és pozícióeltolódások az olvasói stratégiákban is tetten érhetők.”

Zalán Tibor és Csanda Gábor szavai után a közönség soraiban ülők kérdezhették Barak Lászlót, aki készséggel válaszolt valamennyi kérdésre. A jó hangulatban telt író-olvasó találkozó és könyvbemutató záróakkordjaként az est vendégei egy pohár félédes fehér borral koccintottak a költő egészségére. (ervé)