A dervis végső kitárulkozása

Magyarországon (előtte) igazán szerelmes verseket csak Szabó Lőrinc írt és bizonyos mértékig József Attila, bár ez utóbbi ereje sem a szerelmes versekben van. Erre is ő hívta fel a figyelmünket. Ő, akinek túl a kilencvenen is megadatott a nagy érzés, amelynek testi és lelki oldalát egyaránt rettenetesen fontosnak tartotta. Igen, Faludy György életében a testiség is nagyon fontos volt. Verseiben sem kerülte meg soha, bár azt is „írásba adta”, hogy Magyarországon sokkal kevesebbet tanult belőle, mint külföldön. Közönségtalálkozóin azt is gyakran emlegette: Kosztolányi 1935-ben panaszolta neki, hogy azért nem mer szerelmes verseket írni, mert a közönség rossz néven venné tőle.

Faludy a szívével írt. Nem törődött azzal, hogyan fogadják majd, ha kiderül: hosszú élete során a szerelem mindkét „változata” megadatott neki. A szerelemben ugyanis mindig szabadnak érezte magát. „Soha nem voltam megbotránkozva magamon – nyilatkozta élete utolsó, de legőszintébb televíziós interjújában, amelyet Lázs Sándornak adott. – Úgy gondoltam: azt csinálom, ami a természetem. Hiába lázadnék, a természet ellen nem lehet fellázadni.” A végső vallomás, amely Faludy szerelmei címen most DVD-n is megjelent, ugyanis arról szólt, amiről a költő korábban csak a Pokolbéli víg napjaimban és néhány versében, illetve „átköltéseiben” tett említést, így, a végsőkig „kitakarózva” azonban még sosem beszélt róla. Nevezetesen arról, hogy élete során férfiakat is szeretett, nemcsak nőket. „Nem hittem abban, hogy ez paráználkodás – mondja esküvői fehér ingében, frissen mosott hajjal. – Ha én valakit szerettem, akkor szerelmet éreztem, nem azt, hogy parázna vagyok.” Majd nem sokkal később hozzáteszi: „Nem várt kárhozat azért, hogy fiúkkal is szerelmeskedtem. Férfi és nő szerelme között nincs különbség, de ha mégis, akkor csak annyi, hogy a férfiak szerelme rövidebb, az asszonyok jobban és erősebben tudnak szeretni.”

Villám nem sújtotta, ördög nem jött érte, mert így érzett. Az egyház véleményével sem törődött. „A természet ellen nem lehet intézkedni. Arra még az egyház sem képes” – vélekedett.

Ez a költői „coming out” azonban nem az utolsó pillanatban tört fel Faludy Györgyben. Még 2002-ben vállalta, hogy kamera elé áll, és tesz nagy erejű vallomást legintimebb érzelmeiről, de csak azzal a feltétellel, hogy az interjút majd a halála után adja le a (kereskedelmi) televízió. Szorongott. Attól tartott, hogy ezzel a végső kitárulkozással esetleg magára haragítja a közvéleményt. Maradék energiáját ugyanis nem védekezésre, hanem írásra tartogatta. Ugyanakkor meg is akarta mutatni, amit addig legbelül hordozott, hiszen verseit és egyéb írásait azok hívták elő belőle, akiket őszintén szeretett. A kiválasztottak között pedig férfiak is szerepeltek, nemcsak nők.

Lázs Sándor, a tévécsatorna XXI. század című sorozatában sugárzott interjújában bátran kérdezi a költőt, ennél bátrabban faggatni talán már nem is lett volna ildomos. Faludy úgyis annyit mond el, amennyit akar. A felvétel idején még nem volt hites férje Kovács Fannynak. Szerelmük akkortájt épp hogy fellobbant. Izgult is a fiatal özvegy, mi lesz az interjúban, bár a puszta tény, hogy Faludy a férfiszerelmet is többször megélte, nem volt ismeretlen előtte. „Gyurka mindent elmesélt” – mondta. Érzelmi világa, a testiségről alkotott véleménye tiszta kép volt számára. A „nagy interjú” azonban őt is lázba hozta. A költő Angliában élő fia állítólag tiltakozott is az anyag műsorra tűzése miatt, hiszen nem mindenben egyezett a véleménye apja életfelfogásával. „Felelőtlen bohémnak tartott – jegyzi meg Faludy a végül semmi ellenvetést, ellenérzést nem szülő interjúban. – Eleinte Eric sem érdekelte. Később valahogy elfogadta, aztán jóban lettek.”

Erichez azonban hosszú út vezette Faludyt. Illetve: Eric Johnsont vezette hosszú út Faludy Györgyhöz. Előtte azonban voltak mások. Tizenhat éves korában Elli, a Bad Ischl-i lány („Az elején még vadabbul érzéki voltam…”), Vali, akit előbb elvitt a Gellért fürdőbe, hogy lássa, milyen a teste, jóval később Amár és Zsuzsa, élete két nagy szerelme. Volt nő, akivel kétségbeesésében volt kénytelen szakítani, mert annyira vonzónak találta, hogy ha elvette volna feleségül, „akkor húsz évet az ágyban töltök vele”. Amit az írás miatt nem engedhetett meg magának. Intim kapcsolatba csak azzal került, aki testével és lelkével egyaránt lenyűgözte. Hűtlenségre nem emlékezik a filmben. „Én nem hagytam el senkit. Elutaztam.” Amárral, a szépséges arab fiatalemberrel 1941-ben találkozott Marrákesben. „A szépség rendkívül vonzott, Amárnak pedig mindene szép volt” – idézi fel több mint hatvanöt év távlatából a mindent elsöprő élményt. „Párizsban tanult, egészen fiatalon tudott költészetet, irodalmat, misztikát és minden egyebet… Az ember nem büszke a szeretőjére – örül neki!” Később hozzáteszi: „Két ágyék kevés a szerelemhez.”

Eric Johnsonról, akivel évtizedeket töltött szoros kapcsolatban, a filmben nem úgy beszél, mint korábban, nem a titkáraként emlegeti, hanem elmeséli szerelmük történetét. Az amerikai fiatalember egykor szerzetes volt, majd táncosa a párizsi Operának, több nyelven beszélt, és fordítóként dolgozott. 1966 februárjában, Málta szigetén találkoztak a költő tengerparti házában. „Nem kerestem – találtam! Jött. Ez volt a szép benne.” Eric Johnson huszonnyolc éves volt, Faludy pontosan a duplája. „Elmondhatatlan tudásvágy volt benne, és én mindenkit feladtam miatta.” Mivel a vallomástöredékeket versek egészítik ki, itt hangzik el az is, hogy eszement kamaszként hullott a lába közé, s a csillagokba ért a homloka mellette.

Verseiben jóval korábban vallott, mint élőszóban, kamera előtt. A „szökőkút voltál torkomban, szerelmem…” azért született meg hamarabb, mint a végső kitárulkozás, mert: „Ez egy pokoli hely. Itt ilyesmiért megalázzák és megátkozzák, eretneknek és hitetlennek mondják az embert.”

Az interjú utolsó része természetesen a nála hatvannégy évvel fiatalabb Fannyról szól, akivel kilencvenkét esztendősen kötött házasságot. Eric Johnsonnal, aki megcsalt szeretőként hagyta el a Szent István körúti lakást, és 2003-ban Nepálban lett öngyilkos, harminchat évet töltött a költő. Fannynak öt év jutott. „Próbáltam ellenállni ennek a szerelemnek. Nem lehetett.” Íme, ennyire egyszerű a történet.

„Bár nem voltak nagy bajok, mindig boldog voltam. Meghaltam volna többször, de életben tartott a szerelem.”

Ajándék is van a lemezen. Az ifjú ara – a lakásban kimondott „igen” után – esküvői vacsorára viszi hites férjét. Faludy egyetlen szó nélkül csoszog mellette.