A citrusfélék teleltetése

A meleg, nedves szubtrópus örökzöld növényei a citrom, a narancs, a mandarin a grépfrút. Dél-Ázsiából kerültek fokozatosan a meditterán tájakra, így hozzánk is. A régi falusi házaknál eredményesen teleltették a becsben tartott növényt a fűtetlen, úgynevezett földes szobában a parányi ablak mellett. A mai távfűtéses lakásokban és családi házakban nehezen teremthetők meg ezek a feltételek.

A citrusfélék azonban a téli nyugalom időszakában is fokozott figyelmet igényelnek. A teleltetéskor helytelenül tartott növények lombjukat veszítik, ágaik lassanként elhalnak, a növény gyengén fejlődik, esetleg kipusztul. Ez többnyire a fagy elől a fűtött lakásba helyezett, melegben teleltetett citrusfélékkel fordul elő.

A gyakorlati tapasztalatok s a tudomány is azt igazolta, hogy ezek a növények is a hideg viszonyok között telelnek a legmegfelelőbben. Fűtött helyiségekbe csak akkor rakjuk őket, ha a fény és a páratartalom elegendő számukra. Ha ezek közül valamelyik is hiányzik, a növény feléli tápanyagait, lombja lehullik, és a fiatal, be nem érett ágrészek elhalnak. Lehetőleg tehát kerüljük a meleg teleltetést, ha más lehetőségünk nincs, akkor tartsuk egyenletesen a hőmérsékletet, a növény pedig legyen távol a sugárzó hőtől, a fűtőtesttől, tegyük a lakás déli ablakához, és megfelelő mennyiségű párologtatóval teremtsünk párás környezetet számára.

A téli kevés fényben és a meleg szobahőmérsékleten a növények asszimilálni kényszerülnek, és szabálytalan vízhajtásokat fejlesztenek. Tavasszal az első erősebb napsugarak hatására a szabadba kihelyezett növényeken ezek a gyenge hajtások megperzselődnek. Természetesen így a nyári fejlődés is gyengébb lesz.

A hideg teleltetést ajánljuk minden növénybarátnak. A hideg beállta előtt fokozatosan előkészítjük növényeinket. Most már mérsékelten öntözzük őket, így a csökkenő hőmérséklet és a rövidülő nappalok hatására lassan nyugalomba vonulnak. Új hajtások ilyenkor már nem képződnek, a nyáriak pedig lassan beérnek.

Mielőtt azonban megkezdenénk a növények áthelyezését a telelőhelyre, vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk meg szakemberrel egészségi állapotukat. Nem szabad megelégednünk egyszerű ellenőrzéssel, hanem kézi nagyítóval tüzetesen szemléljük meg a levelek fonáki részét is, ahol számos levéltetű, atka és tripsz húzódhat meg.

A citrusféléket azonban leggyakrabban a viaszos citrompajzstetű – Planococcus citri – károsítja, a nőstény 4 mm hosszú és 2,8 mm széles. Teste ovális, rózsaszínű vagy zöldes. A test körül 18 pár viaszszál található. Kártétele szembetűnő, mézharmat kibocsátásával nemcsak a leveleket, hanem a bútort is szennyezi. Évente öt nemzedéke is kifejlődik, így a növényeken egész évben megtalálható.

A dísznövények másik legveszedelmesebb, legnehezebben leküzdhető kártevője az oleanderpajzstetű – Aspidiotus nerii –, a nőstény pajzsa 1,9–2,8 mm átmérőjű, kerek, fehér színű, teste a pajzs alatt citromsárga. Leginkább az olajfa, az oleander, a pálmafélék fertőződnek, de a citrusfélék is a gyakori tápnövényei közé tartoznak.

A pajzstetvek elleni védekezés nehezen oldható meg különösen a lakásokban. A kártevőket elsősorban a levelek fonákján találhatjuk meg. A fertőzött növényekről a pajzsokat puha kefével kell, illetve lehet ledörzsölni, esetleg vizes vattával. Az erősen fertőzött részeket, ágakat távolítsuk el, metsszük le. Utána vazelinolaj, növényi olaj vagy etilalkoholos növénykivonat tartalmú készítményekkel rendszeresen végzett permetezéssel az elszaporodást meg tudjuk akadályozni. Az ilyen esetben a helyiségben minden növényt legjobb kezelésben részesíteni az esetleges fertőzések megakadályozása végett. A legjobb azonban a fertőzés megszűnéséig külön helyiségben tartani őket.

Teleltetésre legalkalmasabb a lakás fűtetlen helyisége, mint például a veranda vagy a beépített nem fűtött balkonok, ahol a hőmérséklet soha nincs fagypont alatt, és szükség szerint szabályozható is. A citrusfélék kitűnően telelnek minimális öntözés mellett 1–5 °C-on, az asszimilációs minimum alatt.

A pincékben is teremthetünk számukra kedvező feltételeket. Ilyen esetben azonban gondoskodjunk a megfelelő fényről például úgy, hogy a pincére vastagabb üvegajtót szereltetünk fel, és a növényeket az ajtó közelében helyezzük el. A pince hőmérséklete azonban általában 10 °C felett van. A citrusok asszimilációs ingerküszöbe 10 °C, s ez már ingerlően hat a növekedésre, ezért csak gyakori szellőztetéssel tudjuk tartani az 1–5 °C-ot. A citrusfélék érdekes sajátossága, hogy ezen a hőmérsékleten, kevés fényben, 70% körüli relatív páratartalom mellett teljes fiziológiai nyugalomban vannak télen. Ebben az állapotban mintegy „megdermedve” telelnek, lombozatuk üde, egészséges marad.

Havonta kis vízadaggal öntözzük őket, ügyeljünk arra, hogy a termesztőedényekben a föld csaknem száraz legyen. Túlöntözve megtámadhatja a gyökérgolyva (Agrobacterium tumafafaciens), és előfordulhat, hogy teljesen tönkreteszi őket.

A teleltetés során a növények lombozatuk egynegyedét is elhullajtják. A nyugalmi időszak kezdetén a növény csökkenti lombját, és elöregedett leveleit lehullatja. Ez természetes folyamat. A levelek 2-3 évig élnek, majd megsárgulnak és lehullanak.

Február végén, március elején a hideg körülmények között teleltetett növények a kataláz enzim hatására növekedni kezdenek. Ezután szoktassuk őket fokozatosan a fényhez és a meleghez, így a növekedés mellett lassan virágzásra is számíthatunk a vegetáció alatt.