A Baltazár Színház vendégjátéka Komáromban

Megteremti, hogy sérült emberek a tehetségükből éljenek meg. Működésének alapja, hogy előadásai társadalmilag ne kirekesztve készüljenek és kerüljenek bemutatásra. Az előadásokat ne „ahhoz képest“ ítéljék meg, hanem önmagukért.

Megalakulása óta a társulat kilenc előadást hozott létre: Ébredések (1998), Tollasbál (2000), Gondolj rám szívesen (2001), Beckett Szimfónia (2002), Repülési engedély - angyaloknak (2003), Múló rúzs (2004), Aki nevetve született (2005), „Picasso: A világ teremtése“ (2007), Kőválasz (2008).
A társulat működésével olyan kultúrát kíván megteremteni Magyarországon, amely társadalmi integráció lehetőségét nyújtja sérült embereknek. Célja, hogy tevékenysége nyomán a sérült emberek társadalmi megítélése megváltozzon. Minél szélesebb nézőréteget kíván megszólítani. A rendszeresen színházba járókon kívül olyan embereket is szeretne a publikum soraiba bevonni, akik eddig nem látogattak más színházakat, de akiknek szociális érzékenységét a Baltazár Színház darabjai felébresztik.

A színház óriási szerepet játszik a fogyatékosok „másságának“ elfogadtatásában; út az értelmi sérült emberek számára a társadalomba való integrálódáshoz. A Baltazár Színház Alapítvány nagyon fontos feladatának érzi, hogy tájékoztassa az egész társadalmat: a sérült társadalomról az előítéletektől eltérő képet adjon. Az emberekre az érzelmeken - a művészeten - keresztül lehet leginkább hatni. A hatás eléréséhez az előadásaik magas színvonala a biztosíték.

A Baltazár Színház legutóbb Gondolj rám szívesen című produkciójával vendégszerepelt a Komáromi Jókai Színházban.

Április 6-án, hétfőn este 18 órakor Kőválasz című, legfrissebb előadásukat láthatja a közönség Elek Dóra rendezésében. Játsszák: Varga Klári, Kecskés Karina, Müller Péter Sziámi, Lukács Ábel, Darvas Ferenc, a Baltazár Színház színészei: Erdős Balázs, Fehér Dániel, Horváth Szilvia, Janzsó Cecília, Keresztes Anna, Kovács Veronika, Kudari Réka, Medetz Attila, Raffael Erzsébet, Szilvásy Márton, Taligás Anna, Vörös Ferenc.

A Kőválasz című darabot Vörös István írta, zenéjét Darvas Ferenc szerezte, díszleteit Preisich Ildikó, jelmezeit Kiss Gabriella tervezte. A darab egy család történetét meséli el 1944-től, a második világháborún át napjainkig. Azt a kérdést feszegeti, hogy a háború mennyire változtatja meg az ember értékrendjét, hogy miért nem tudjuk a békét kellőképpen értékelni békeidőszakban. Miért kell ahhoz háború, hogy értékeljük a békét? Miért kell megbetegedni ahhoz, hogy az egészséget értékeljük? A történetet egy kabaré (vagy nevezzük orfeumnak) műsorszámaiként állították színpadra: hol énekelve, hol drámai jelenetként prózában, néhol vicces bohóctréfaként, máskor táncrevü formájában mesélődik tovább.

Az előadás a Baltazár Színháznak a magyar társadalomban betöltött szerepét és annak szükségességét hivatott nagyító alá tenni. (Bárány János)