Különleges zöldségfélék nemcsak ínyenceknek

A dunaszerdahelyi Győry Szilveszter nemcsak országos hírű rózsagyűjtő és -nemesítő, hanem a különleges fűszerek, zöldségfélék kedvelője, termelője is. A napokban néhány bámja magot kaptunk tőle a következő használati utasítással.

A bámja vagy okra (Abelmoschus esculantus/Hibiscus esculantus) a Balkánon szinte minden kertben megtalálható. Albán, görög, török, tatár, bolgár, macedón, román és dél-szerb konyhák kedvelt zöldsége. Afrikai eredetű, napigényes növény. Fejlődése már 4–5 fokon megáll. Vízigénye a konyhakerti növényéhez hasonló. Nagyon meghálálja a mulcsolást, de a palántázást nem kedveli. Mivel lassan csírázó növény, magjai néha 2 hétig is elfekszenek, ezért Győry Szilveszter a következőket ajánlja: „A bámja kifejtett magjait hidegvízbe teszem, majd megkeverem, hogy a levegő buborékai leváljanak a magokról. A könnyű magokat eltávolítom. A csírázást úgy gyorsítom fel, hogy a magokat 2–3 decis csészében cca. 70–80 fokos csapvízzel leöntöm, majd ebben egy napig állni hagyom. Másnap a magokat sekély tányérra papírszalvéták közé terítem. A szalvéta mindig nedves legyen. Az egészet egy másik tányérral letakarom. A csírázás 2–4 napig is elhúzódhat. A magokat 30 cm sor- és 25–30 cm tőtávolságra, fészkekbe (fészkenként 4–5 mag) vetem, 2–3 cm mélyen. A jól fejlődő növényeken már a 3–4 levél tövén megjelennek az önporzó virágok, és a termés. A zsenge 4–5 napos, 3–7 cm hosszú hüvelyek a legízletesebbek. Magas pektintartalma állítólag a hasnyálmirigy működését is serkenti. A Balkánon a lecsó, krumplileves, pörkölt nélkülözhetetlen fűszernövénye, de készítenek belőle natúr bámjalecsót is. Mélyhűtőben is jól tárolható. A szaporító anyag kitermelése is fontos feladat. Mivel a növény lassan érik be, ezért a második virágból származó termést meghagyjuk magnak. A termés akkor érett, ha a hüvelycsúcs megszárad és lassan kinyílik.”