Zöld lesz a fekete arany?

Brüsszel. Újabb szigorú intézkedések nélkül 2010-ig nem sikerül elérni azt a célt, hogy 2010-ig 5,75 százalékban bioüzemanyagot használjanak az európaiak. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési EU-biztos ma ismerteti az új stratégiát.

„Jó irányba haladnak a dolgok, de nem elég gyorsan” – írta Boel asszony a Parlamenti Híradó legutóbbi számában. Az EU újabb stratégiájának célja fellendíteni a bioüzemanyag-termelést, ezt a viszonylag új iparágat. A stratégia hét prioritást rögzít, ezek többnyire ösztönző jellegűek, a tagállamok ambícióját, elkötelezettségét igyekeznek javítani, de az sem kizárt, hogy még ez év vége előtt egyszerűen kötelezővé teszik a bioüzemanyag-termelés bevezetését az EU-tagországokban. „Nem számíthatunk örökké a fekete aranyra energiaszükségleteink fedezésében. Valószínű, hogy a jövő aranya zöld lesz, ezért a tagállamokat már most biztatni kell a bioüzemanyag előállítására és használatára.” Tudósok szerint a közlekedés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 26 százalékáért az Európai Unió területén. A légszennyezés mértékét jelentősen csökkenteni lehetne, ha a dízelhez vagy a benzinhez bizonyos százalékban bioüzemanyagot adagolnának.

Kötelező termelési kvótákról egyelőre nem folytak egyeztetések, erre csak azután kerül sor, hogy az EB átvizsgálja jelenlegi direktíváját. A mezőgazdasági biztos tervei a bioüzemanyag iránti kereslet fellendítését, termelési és forgalmazási hálózatok kialakítását, a második generációs üzemanyagok kialakítását célzó kutatások fellendítését szolgálják. Az új stratégia ugyanakkor kereskedelmi lehetőségeket is vázol, és intézkedéseket javasol a bioüzemanyagnak a fejlődő országokban való elterjesztésére.

Ezek az uniós célkitűzések. De milyen trendek érvényesülnek pillanatnyilag a legnagyobb és gazdaságilag legerősebb tagállamban, Németországban? Ágazati elemzők szerint a magas gázárak és az ukrán–orosz gázvita arra intette az érdekelteket, hogy nem okos dolog a gázra hagyatkozni. Több érv is szól a szén mellett, főleg az, hogy olcsóbb, otthon is sok van belőle, és a kibányászható készletek élettartama hosszabbnak ígérkezik. A növekvő környezetszennyezést pedig igen egyszerűen, pluszkvóta vásárlásával oldják meg az áramtermelők.

Németország egyike Európa legnagyobb széntermelőinek, áramtermelésének fele most is szén alapú. A felhasznált szén felét Németországban bányásszák, a másik felét importból szerzik be. A szénkitermelés költségei viszonylag alacsonyak, így a széntüzelésű erőművek üzemeltetése kifizetődő, még akkor is, ha az uniós széndioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerében pótlólagos kibocsátási kvótákat kell vásárolni, hiszen a szénerőművek minden másnál jobban szennyezik a légkört. A német energiacégek 12 szenes áramtermelő egységet terveznek építeni, 11 500 megawattot meghaladó együttes kapacitással. Ezek a VDEW áramipari szövetség becslése szerint 2010–2011-re állnának üzembe. Közben csak kilenc gázerőművet terveznek 6600 megawatt összkapacitással. (euractiv.hu, mti)

Lehetőség a kelet-európai gazdáknak

Az új tervek az európai gazdálkodókat közvetlenül is érintik. A 2003-as mezőgazdasági reformcsomag részeként az EU mezőgazdasági miniszterei úgy döntöttek, 45 eurós támogatást nyújtanak minden olyan hektárért, amelyen bioüzemanyag előállítására alkalmas növényt termelnek. „Az ilyen növények termesztése új lehetőségeket kínál a gazdáknak, főként a közép- és kelet-európai tagállamokban” – vélekedett Mariann Fischer Boel. (ev)