Zárt helyen tartanák

Bukarest. A román belügy szerint az aradi Szabadság-emlékművet vissza kellene adni Magyarországnak, vagy zárt helyen kellene tartani, mivel ez a szoborcsoport állítólag a fasiszta típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a románok kollektív tudatában. Az Adevarul román napilap számolt be Ioan Rus belügyminiszternek (a kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnökének) egy parlamenti interpellációra adott válaszáról. Az interpellációt a nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) egyik honatyája terjesztette elő. A hivatalos válaszban, amely a belügyminiszter aláírását viseli, az olvasható: az emlékmű felállításával kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az milyen súllyal esik latba a román–magyar viszony területén mind diplomáciai szempontból, mind pedig a helyi etnikumközi viszonyt illetően. E válaszhoz a belügy egy „dokumentációt” mellékelt, amelyet Ioan Rus nem írt személyesen alá, de amelyet a tárca tartalmilag felvállalt. E dokumentáció szerzői kifejtik: az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom tábornok (akikről a lap megjegyzi, hogy csupán hárman vallották magukat magyarnak) az erdélyi románok szemében a legvéresebb erőszakos cselekményeket jelképezi. E cselekményeknek állítólag az volt a céljuk, hogy a „többségi lakosságot” szolgasorba taszítsák. A szerzők szerint „a tábornokok nevéhez fűződő terror valóságos népirtással, azaz 40 000 román meggyilkolásával és több mint 300 falu felgyújtásával végződött”.