WMO: tavaly a globális éves átlaghőmérséklet mintegy 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél

„A globális felszínközeli hőmérséklet éves átlaga 2024-ben 1,55 ± 0,13 Celsius-fokkal haladta meg az 1850–1900-as átlagot. A 175 évre visszanyúló mérések adatai szerint 2024 volt a legmelegebb év, amely felülmúlta az előző évben felállított rekordot is. Bár egyetlen 1,5 Celsius-fok feletti felmelegedést mutató év nem jelenti azt, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött hosszú távú hőmérsékleti célok elérhetetlenek, de arra figyelmeztet, hogy növeljük az életünket, gazdaságunkat és bolygónkat fenyegető kockázatokat” – fogalmazott a Globális Éghajlat Állapota 2024 című jelentés előszavában Celeste Saulo professzor, a WMO főtitkára.

Az 2015-ös párizsi klímaegyezményben az országok megállapodtak abban, hogy a hőmérséklet-emelkedést az 1850–1900-as átlaghoz képest 1,5 Celsius-fokon belülre igyekeznek korlátozni. A WMO jelentése szerint jelenleg a globális hőmérséklet hosszú távú átlagnövekedése a becslések alapján 1,34–1,41 Celsius-fok között jár, ami megközelíti a párizsi küszöbértéket, de nem haladja meg.

„Egy dologra nagyon világosan rá kell mutatni: egyetlen 1,5 fok feletti év nem jelenti azt, hogy hivatalosan is túlléptünk a Párizsi Megállapodásban említett szinten” – hangsúlyozta John Kennedy, a WMO tudományos koordinátora, a jelentés vezető szerzője, megjegyezve ugyanakkor, hogy az adatok bizonytalansági tartományai miatt ez nem zárható ki.

A jelentés szerint a tavalyi globális hőmérséklet-emelkedésben az üvegházhatású gázok szintjének rekord növekedése és az El Nino éghajlati jelenség hatásai mellett egyéb tényezők, köztük a napciklus változásai, egy hatalmas vulkánkitörés és a légkörbe jutó hűtő aeroszolok csökkenése is szerepet játszhatott.

A WMO jelentése rámutatott, hogy miközben tavaly néhány régióban csökkent a hőmérséklet, a szélsőséges időjárás világszerte sok térségben okozott pusztítást: az aszályok élelmiszerhiányhoz vezettek, az áradások és az erdőtüzek miatt pedig százezreknek, 2008 óta a legtöbb embernek kellett elhagynia lakóhelyét.

A valaha mért legmagasabb értéket érte el az óceánok felmelegedése is, amelynek üteme egyre gyorsul, miközben az óceánok növekvő szén-dioxid-koncentrációja a savasodás szintjét is növeli.

A gyors ütemben olvadó gleccserek és tengeri jég miatt a tengerszint növekedése is felgyorsult. A WMO adatai szerint míg 1993 és 2002 között átlagosan évi 2,1 milliméterrel nőtt a tengerszint, 2015 és 2024 között évente átlagosan 4,7 milliméterrel emelkedett.

Kennedy az Északi-sarkvidék és az Antarktisz jégolvadásának hosszú távú következményeivel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezek a változások potenciálisan befolyásolhatják az óceánok általános keringését, ami az egész világ éghajlatára hatással van. „Ami a sarkokon történik, nem feltétlenül marad a sarkokon” – fűzte hozzá.

Antonio Guterres a WMO jelentésére reagálva kiemelte: a dokumentum „azt mutatja, hogy a hosszú távú globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása még mindig lehetséges”. Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy a világ vezetőinek azon kell dolgozniuk, hogy ez megvalósuljon, és ennek érdekében ki kell használniuk az olcsó, tiszta megújuló energiaforrások előnyeit éves klímaterveik kidolgozásában.