Washington versenyt fut az idővel

Tegnap az amerikai képviselőházban megegyezés született a Fehér Ház által szorgalmazott, Irakkal kapcsolatos határozattervezetről. A szöveg felhatalmazza az amerikai kormányzatot, hogy az Egyesült Államok biztonságának védelmében a „szükséges és megfelelő módon” katonai erőt alkalmazhasson Irak ellen. A lapzártakor érkezett gyorsjelentés szerint a szenátusban még tart a vita a határozattervezet szövegéről. A két háznak egyforma szövegezéssel kellene elfogadnia a tervezetet, máskülönben további egyeztetésekre lesz szükség.

Colin Powell külügyminiszter a Bécsben született megállapodás kapcsán azt hangsúlyozta, az USA semmiképpen sem egyezik bele abba, hogy az ellenőrök a régi feltételek szerint térjenek vissza Irakba. Tegnap a londoni kormány is elutasította a kedd esti ENSZ–iraki megállapodást. Jack Straw brit külügyminiszter közleményében arra figyelmeztetett, hogy a Bécsben megszületett egyezség nem lehet alternatívája egy új ENSZ-határozatnak, amely szabad bejárást biztosít minden olyan iraki létesítménybe, amelyekkel kapcsolatban felmerül a vegyi és biológiai fegyvergyártás gyanúja. Straw új határozatot sürgetett, amely megadja a lehetőséget Szaddám Huszeinnek a választásra aközött, hogy csendben teljesíti az ENSZ-határozatait, vagy pedig a nemzetközi közösség teljes erejével, katonai erejével néz szembe.

Londonnal ellentétben Moszkva és Párizs üdvözölte a bécsi alkut Irakkal. Párizs megítélése szerint Irak „jelentős pontosításokkal” szolgált katonai potenciálját illetően. A külügyi szóvivő szerint Franciaország várakozással néz a BT mai ülése elé, amelyen részletes beszámoló hangzik el a bécsi megbeszélésekről. Párizs változatlanul azt a célkitűzést tartja szem előtt, hogy megállapodás szülessék az ENSZ-ellenőrök visszatéréséről Irakba. A francia diplomácia kétlépcsős megoldás mellett kardoskodik. Az első menetben lehetőséget kíván biztosítani az iraki katonai létesítmények tüzetes ellenőrzéséhez, s ennek sikerétől vagy kudarcától teszi függővé, hogy a BT egy második döntésében elrendelje-e a beavatkozást.

Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: az iraki nép támogatná Szaddám Huszein meggyilkolását vagy számüzetését. Megkérdezték tőle, hogy ezzel merényletre buzdított-e Szaddám Huszein ellen, mire kijelentette: a rezsimváltás üdvözlendő, bármilyen formában történjen is. A kongresszus szakértői úgy becsülik, hogy az amerikai erők felvonulása a Perzsa-öböl térségébe mintegy 9-13 milliárd dollárba kerülne, míg a hadviselés költségei havonta 6-9 milliárd dollárt emésztenének fel. A háború után a csapatok hazaszállítása további 5-7 milliárd dollár kiadással járna, a békefenntartó erők állomásoztatásának havi költsége 1-4 milliárd dollárt tenne ki. Ari Fleischer e becslésekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy az elnök még nem hozott döntést a háború kérdésében, ugyanakkor kijelentette: egyetlen golyó ára, amelyet az iraki nép magára vállal, lényegesen kevesebb.

Amerikai és brit szakértők érkeznek Ukrajnába a jövő héten, hogy tisztázzák az esetleges Iraknak történt ukrán fegyverszállítások – így a Kolcsuha radarberendezések – ügyét. Erről Elizabeth Jones amerikai külügyi államtitkár és Viktor Medvedcsuk, az ukrán elnöki hivatal vezetője tegnap állapodott meg. (m, n, t)

Szaddám egy lépéssel előrébb

Washington. Bush elnöknek az ENSZ-ben három héttel ezelőtt elhangzott beszéde óta Szaddam Husszein egy lépéssel mindig megelőzte az elszigetelésén munkálkodó amerikai kampányt – írta tegnap a The Washington Post. A bécsi megállapodás Franciaország és Oroszország tárgyalási pozícióját erősíti... Úgy tűnik, különösen Oroszország és Franciaország igyekszik kitapogatni, hol az a határ, amelyen túl az amerikai kormány kész egyoldalúan fellépni Szaddám Huszein elmozdítása érdekében. Kormányzati tisztségviselők szerint Franciaország és Oroszország végül, megfelelő nyomásra, elfogadja majd az amerikai katonai akciót, ha másért nem, akkor azért, hogy biztosítsák saját gazdasági érdekeiket a Szaddám utáni Irakban. (m)