Washington szankciókat rendelt el a mianmari emberi jogi jogsértések miatt

A pénzügyi tárca közlése szerint a mianmari 33. és 99. könnyű gyalogos hadosztályt, valamint Aung Kjav Zav, Khin Maung Soe és Khin Hlaing hadseregparancsnokokat és Thura San Lvint, a határrendőrség vezetőjét helyezi szankciós listára a nyugat-mianmari Arakán államban a rohingja kisebbség elleni etnikai tisztogatások és az északi fekvésű Kacsin és Shán államokban történt más széles körben elkövetett emberi jogi jogsértések miatt.

Sigal Mandelker, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára szerint "a mianmari biztonsági erők Mianmar-szerte erőszakos kampányt folytattak az etnikai kisebbségek ellen, ami a többi között magába foglalt etnikai tisztogatást, mészárlásokat, szexuális zaklatást, törvénytelen gyilkosságokat és más komoly emberi jogi visszaéléseket". "A pénzügyminisztérium büntetőintézkedésekkel sújtja ezt a rettenetes viselkedést felügyelő egységeket és vezetőket annak a szélesebb körű amerikai stratégiának a részeként, amely során felelősségre vonják azokat, akik felelősek az ilyen mérvű emberi szenvedésért" - tette hozzá.

"Igazságot kell szolgáltatni az áldozatoknak és azoknak, akik az atrocitások leleplezésén dolgoznak felelősségre vonva ezeknek az elképesztő bűncselekményeknek a felelőseit" - mondta Mandelker. Leszögezte: az Egyesült Államok kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy rákényszerítse a mianmari vezetést,  állítsa le ezeket a brutális cselekményeket. Hozzáfűzte, hogy Washington nagyra értékeli a civil társadalom erre irányuló erőfeszítéseit.  

A büntetőintézkedések az úgynevezett Magnyitszkij-törvényen alapulnak, amely értelmében a szankciók által érintett személyek amerikai javait zárolják, egyúttal megtiltják, hogy amerikai állampolgárok bármiféle üzleti kapcsolatba kerüljenek velük.

A nyugat-mianmari Arakán államból 2017 augusztus vége óta a rohingja muszlim kisebbség csaknem 700 ezer tagja menekült Bangladesbe az után, hogy a mianmari hadsereg - megnevezése szerint - tisztogató akcióba kezdett augusztus végén rohingja felkelők mianmari biztonsági állások elleni összehangolt támadását követően. A hadsereg műveletét az ENSZ és jogvédő csoportok az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának minősítették. A mianmari hatóságok visszautasították e vádakat.

Rohingja jogvédők által elkészített névsorok szerint a muszlim kisebbség több mint tízezer tagja vesztette életét.

Arakánban körülbelül egymillió rohingja muszlim élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, ugyanis a többségében buddhista Mianmar vezetése bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.