Visszatértek a rendőrök és a rablók

A rendőrök szolgálatba állásával egy időben azonban visszatértek Bagdadba a fosztogatók is, akik behatoltak az elnöki palotákba, hogy összeszedjék mindazt, amit a korábban ott járt rablók nem vittek magukkal. A tegnap munkába állt rendőrök a lakosság által jól ismert fehér inget és kék nadrágot viselik és Bagdad legforgalmasabb pontjain kezdték meg a közlekedés irányítását. Bagdad új rendőrfőnöke szombaton – alig két hét után – benyújtotta lemondását, miután 380 ezer dollárnyi készpénzt és száz kilogramm aranyat foglalt le a fosztogatóktól.

BUSH A LATORÁLLAMOKRÓL

George Bush szerint az „iraki csata egy győzelem a terrorizmus ellen tovább folytatódó háborúban”. Az amerikai elnök szombati rádióbeszédében emlékeztetett rá, hogy „számos országban működnek még a terrorhálózatok szétszórt sejtjei és a napi hírszerzési értesülések tanúsága szerint továbbra is összeesküvést szőnek a szabad népek ellen”. Bush Észak-Koreára, Szíriára, Iránra célozva figyelmeztette a „latorállamokat”, hogy az USA nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ha tömegpusztító fegyverek beszerzésére vagy előállítására törekednek. Hangoztatta, hogy folytatják a hajtóvadászatot a terroristák kézre kerítésére.

LENGYEL FELÜGYELET EGY ÖVEZETBEN

Egy magát meg nem nevező amerikai forrás szerint az USA három övezetre kívánja osztani Irakot, amelyből egyet Lengyelország, egyet Nagy-Britannia felügyelne, egy pedig az Egyesült Államoknak jutna. A békefenntartásban eddig Olaszország, Spanyolország, Ukrajna, Dánia, Hollandia, Albánia és Bulgária kért részt. Ezen országok képviselői szerdán találkoznak a brit, és május 22-én a lengyel vezetőkkel, hogy eldöntsék: melyik ország milyen egységet küld, és melyik lesz brit, illetve lengyel parancsnokság alatt. Az amerikai kontingens 20 ezer fős lesz, amelyet elkülönítenek a háborúban részt vett 135 ezer fős harcoló egységektől. A nemzetközi stabilizációs erők parancsnoka Tommy Franks amerikai tábornok, az Irak elleni háború katonai vezetője lesz. A békefenntartásból is kimarad a háborút ellenző Franciaország, Németország és Oroszország, amelyek képviselőit meg sem hívták a stabilizációs tervet egyeztető szerdai londoni találkozóra. A londoni védelmi tárca bejelentése szerint Nagy-Britannia kapná Irak dél-keleti részének biztosítását, mivel jelenleg is ott állomásoznak a brit erők és ők ellenőrzik Irak második legnagyobb városát, Bászrát. Közben amerikai források szerint Washington és London olyan határozattervezetet készít elő a BT számára, amely a világszervezetnek csak a humanitárius segítségben, az újjáépítésben, a menekültek ellátásában szán szerepet, de a békefenntartásban nem.

POWELL DAMASZKUSZBAN

A hét végén Szíriában járt Colin Powell amerikai külügyminiszter. Washington és Damaszkusz között az elmúlt hetekben feszültté vált a viszony, mert az USA vegyi fegyverek gyártásával és a körözött iraki vezetők bújtatásával vádolta Szíriát. Mint az amerikai külügyminisztérium közölte, Bassár el-Aszad szíriai elnök „hajlandóságot mutatott bizonyos kérdésekben a Washingtonnal való együttműködésre”. Powell szombaton Bejrútban tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: a szíriai hatóságok bezárták az országban működő Izrael-ellenes szervezetek irodáit. Powellel damaszkuszi látogatása során közölték ezt a szíriai illetékesek. A külügyminiszter hozzátette: reméli, hogy a jövőben nem is engedik be az ország területére a hasonló indíttatású személyeket és szervezeteket. Bár ezúttal nem nevezte meg a szervezeteket, Washington már régóta támadja Szíriát azért, mert területén irodákat tarthattak fenn olyan radikális palesztin szervezetek, mint a Hamász és Iszlám Dzsihád.

SZĺRIA TÁVOZZON LIBANONBÓL

Powell, aki szombaton Emile Lahud libanoni elnökkel tárgyalt Rafik Hariri kormányfő, Nabih Berri parlamenti elnök és Jean Obeid külügyminiszter jelenlétében, kollégájával közösen tartott sajtókonferencián kifejtette: ideje lenne, hogy a libanoni hadsereg egységeit az ország déli részére, Izrael északi határaira telepítsék, ahol 2000 májusa, az izraeli csapatok kivonása óta a síita Hezbollah harcosai tartják állásaikat. A libanoni kormány nem hajlandó erőit oda küldeni mindaddig, amíg Izrael ki nem vonul a libanoni–szíriai–izraeli hármas határnál lévő, vitatott hovatartozású Sebaa-tanyákról, ellenben szabad kezet enged a Hezbollahnak a tanyák elleni támadásokra. Powell Szíriára utalva kifejtette, hogy az Egyesült Államok helyeselné „a külföldi haderők Libanonból való kivonulását”. Hangsúlyozta országa elkötelezettségét egy olyan közel-keleti békés rendezés mellett, amely „figyelembe veszi Libanon és Szíria érdekeit is”.

AZ OLAJÜGYEK IRÁNYĺTÁSA

Egy amerikaiak által kinevezett testület vette kezébe az iraki olajügyeket. A bizottság élére – igazgatói rangban – egy irakit neveztek ki: a feladatot a tervezési minisztérium volt igazgatója, Tamír Gadbane látja majd el. Az amerikai adminisztráció helyettes vezetője, Tim Cross bejelentette, hogy egy felügyelő bizottságot is létrehoztak az olajszektorban Philip Carroll, a Shell volt elnök-vezérigazgatója vezetésével. A felügyelő bizottság tervezési ügyeket, míg az ügyvezető testület az olajszektor napi ügyeit intézi majd.

Bagdadban szombaton az újságíróknak helyet adó Palesztina Szálló épületébe több száz iraki hatolt be, segítséget és munkát követelve az amerikaiaktól. A tüntetők egy része az épület halljában gyűlt össze, ahonnan kikergette őket a személyzet. Ezután többen az épület előtt, a földre ülve követelték az amerikai segítséget és a munkalehetőséget.