Visszafordíthatatlan döntés - kérdőjelekkel

A választók többsége ennek ellenére - közülük sok talán éppen ezért - a Brexitre adta szavazatát, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, bejelentette távozási szándékát, ám az azóta elhangzott politikusi és szakértői nyilatkozatokból egy csapásra eltűnt a "visszafordíthatatlan" kifejezés, átadva helyét a találgatásoknak arról, hogy talán mégsem kell feltétlenül végleges ténynek tekinteni Nagy-Britannia távozását az EU-ból.    A referendum eredményének megfordíthatatlanságát Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője már a népszavazás előtt megkérdőjelezte. Farage egy kampányrendezvényen kijelentette, hogy ha a bennmaradást pártolók győznek, de például csak 52:48 százalékos arányban, akkor fontolóra kell venni az újabb népszavazást, mivel ilyen csekély többség esetén az ügy "nem lenne lezártnak tekinthető".    A népszavazás eredménye 52:48 lett - csak éppen a Brexit-tábor javára. Farage az eredmény kihirdetése óta nem vetette fel a népszavazás megismétlését, megtette azonban ezt az a 3,7 millió választó, aki péntektől hétfőig aláírta az újabb referendum kiírását követelő petíciót.    A felhívás az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követeli a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak.    A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt.    Az ügy várhatóan már e héten az alsóház elé kerül, mivel a brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláírt.    Szakértői vélemények szerint gyakorlatilag zéró annak az esélye, hogy a népszavazások szabályainak átírását követelő petíció alapján a brit kormány újabb referendumot hirdetne az EU-tagságról, elsősorban azért, mert ez utólagos szabálymódosítással érne fel.    Ennél egyszerűbb megoldást javasolt David Lammy, az ellenzéki Munkáspárt egyik alsóházi képviselője, aki szerint magának a parlamentnek kell megakadályoznia, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. Lammy felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagságról szóló népszavazás nem bír kötelező jogi érvénnyel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a kilépést megalapozó törvények megalkotására.    Ugyanezt fejtette ki nem sokkal a népszavazás előtt közölt írásában Vernon Bogdanor professzor, a patinás King's College London egyetem oktatója, a brit politikatudomány és alkotmányjog egyik legtekintélyesebb kortárs gondolkodója. Bogdanor szerint a Brexit híveinek egyik fő érve a brit parlament szuverenitásának helyreállítása, ám nem Brüsszel, hanem éppen ők ássák alá e törvényhozási szuverenitást.    Bogdanor gondolatmenete szerint ugyanis a képviselőknek a brit parlamentarizmus hosszú történelmében példátlan módon olyasmit kellene törvénybe iktatniuk - nevezetesen Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból -, amivel nagy többségük nem ért egyet. Az alsóházi képviselők kétharmada ugyanis EU-párti, és elveti Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.    Főszereplővé léphet elő Skócia a kérdésben. Az EU-tagságról tartott népszavazáson a skót választók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, és az edinburghi parlament képviselőinek nagy többsége is Brexit-ellenes. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök már a hétvégén felvetette, hogy Skócia akár útját is állhatja a Brexitnek, mondván: nehezen elképzelhető, hogy a skót parlamentnek ne kelljen törvényalkotási aktussal hozzájárulását adnia a Brexithez. Arra a riporteri kérdésre, hogy ebben az esetben a kilépés elvetését kérné-e a skót parlamenttől, a skót miniszterelnök úgy válaszolt, hogy "természetesen".    Mindezt az egyik legtekintélyesebb brit alkotmányjogász, Geoffrey Robertson professzor a The Timesnak nyilatkozva hétfőn így foglalta össze: mindenki azt gondolja, hogy a Brexit eldöntött tény, márpedig nem az. A brit demokrácia alapköve ugyanis a parlament szuverenitása, és a parlamentnek érvénytelenítenie kellene a brit EU-tagságot rögzítő törvényt, mielőtt Nagy-Britannia kiléphetne az Európai Unióból. Robertson egy jóslást is megkockáztatott, mondván: az erről szóló alsóházi szavazáson a képviselőknek jogukban áll majd saját lelkiismeretüknek megfelelően voksolni, és sokan dönthetnek úgy, hogy a Brexit nem jó Nagy-Britanniának, ezért nemmel fognak szavazni.