VIDEÓ: Lelőttek egy orosz vadászgépet a szíriai-török határnál

Török harci repülőgépek lelőttek egy orosz vadászbombázót a török-szír határ térségében kedden. Moszkva a katonai válasz lehetőségét kizárta, de Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte: az orosz-török kapcsolatokra nézve súlyos következményei lesznek az ügynek. Ankara arra helyezte a hangsúlyt, hogy jogában állt a szerinte légtérsértő gépet lelőnie, és kezdeményezte a NATO rendkívüli tanácskozásának összehívását. A két pilóta sorsáról egyelőre ellentmondásos információk vannak. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy a Szu-24-es orosz vadászgépet egy török F-16-os vadászgép lőtte le levegő-levegő rakétával. Elmondása szerint a gép hatezer méter magasan repült, amikor egy kilométerre a török határtól, Szíria felett támadás érte.     A török hadsereg vezérkara délután nyilvánosságra hozta a Szu-24-es repülési adatait, amelyeket a török radarrendszerek rögzítettek. Ezek szerint a gép Kizildag szíriai hegyvidéki területén - a török határtól 11,5 kilométerre - csapódott földbe. A repülő Hatay szíriai tartomány délkeleti részén, nyugati irányban lépte át a határt, és mintegy négy kilométer mélyen hatolt be a török légtérbe.      Meg nem nevezett török állami források szerint a légierő öt percen belül tízszer figyelmeztette a gép legénységét, miután megsértették a török légteret, és felszólították őket a távozásra is.    Az incidens térségében, Szíria északnyugati csücskében több napja heves harcok dúlnak az orosz légierő támogatta szíriai kormányerők és a lázadó csoportok között.    Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy súlyos következményei lesznek az orosz-török kapcsolatokra nézve az ügynek. Az orosz elnök úgy fogalmazott: Oroszországot hátba döfték a terroristák támogatói. Putyin szerint az orosz gép semmiképpen nem veszélyeztette Törökországot, és az Iszlám Állam terrorszervezet elleni hadműveletet hajtott végre.     Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő bejelentette, hogy Moszkva nem tesz katonai válaszlépést Törökországgal szemben, de figyelmeztette Ankarát, az esetnek "elkerülhetetlen következményei" lesznek.    A török miniszterelnök azt hangsúlyozta: országának jogában áll megtennie a szükséges lépéseket, ha megsértik légterét. Ahmet Davutoglu úgy fogalmazott: a világnak tudnia kell, Törökország megtesz minden szükséges lépést azért, hogy szavatolja biztonságát és határai védelmét.     "Tudja meg a világ, hogy bárki, aki megsérti határunkat, választ fog kapni tőlünk. Jogunkban áll intézkedéseket tenni" - mondta a miniszterelnök.    Az Európai Unió vezetői a hidegvér megőrzésére és visszafogottságra szólítottak fel az incidens kapcsán, a NATO pedig Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást kezdett Brüsszelben.        Dimitrij Peszkov hangsúlyozta azt is, hogy az incidens nincs hatással az orosz légierő szíriai tevékenységére, a "hadműveletek folytatódnak".    A pilóták sorsáról egyelőre ellentmondó információk vannak.    Ahmet Davutoglu török miniszterelnök október 17-én arra figyelmeztetett, hogy Ankara le fogja lőni a légterét megsértő harci repülőgépeket. Egy nappal korábban a NATO-tagország lelőtt egy ismeretlen eredetű drónt a szíriai határ mentén.    Figyelmeztetése előtt néhány nappal Oroszország kétszer is megsértette a török légteret Szíriában bombázó harci repülőivel, ami éles bírálatokat váltott ki mind Ankara, mind a NATO részéről. A hasonló incidensek elkerülésére a két ország hadserege között közvetlen telefonvonalat hoztak létre.    Oroszország szeptember 30-án indított légicsapásokat Damaszkusz kérésére a polgárháború sújtotta országban, a szíriai kormányerőkkel együttműködve. A nyugati országok azonban aggodalmuknak adtak hangot, amiért az orosz gépek nemcsak az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet állásait, hanem más fegyveres ellenzéki csoportokat is támadtak az ország nyugati részén, köztük mérsékeltként számon tartott erőket is.  Obama és Hollande óvott a konfliktus eszkalálódásától Az orosz vadászgép Törökország általi lelövése nyomán kialakult konfliktus eszkalálódásától óvott washingtoni közös keddi sajtóértekezletén Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök. Obama kijelentette, hogy Törökországnak joga van megvédenie légterét. Rámutatott, hogy Oroszországot szívesen látná az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet legyőzése érdekében létrehozott nemzetközi koalícióban, de szavai szerint ez mindaddig kihívást jelent, amíg Moszkva a mérsékelt szíriai felkelőkre összpontosítja a figyelmét az IÁ helyett.    Hollande hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél az IÁ elleni harc, amelyben a katonai fellépését fokozó Franciaországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszországnak és Törökországnak részt kell vállalnia.  Londoni elemzők: a piacot nem rázta meg nagyon az incidens Nem rázta meg drámai mértékben az orosz és a török szuverén befektetési termékek piacát, hogy kedden a török légierő lelőtt egy orosz vadászgépet. A Markit Financial Information Services londoni piaci adatszolgáltató cég kedd esti kimutatása szerint a nap folyamán az orosz szuverén törlesztésleállási kockázat piaci biztosítási cseretranzakcióinak (credit default swaps, CDS) árazása 10 bázisponttal megugrott ugyan, ám ezzel együtt is kevesebb mint a fele az ukrajnai válság kiéleződése idején mért, 600 bázispont - tízmillió dollár névértékű orosz devizakötvényre számítva 600 ezer dollár - feletti csúcsoknak.    A Markit adatai szerint az irányadó ötéves futamú orosz devizakötvény-állomány CDS-középárfolyama a keddi londoni kereskedés késői szakaszában 300 bázispont alatt járt.    A Markit londoni elemzői szerint az orosz szuverén adósságtermékek az idei év első három hónapját "a purgatóriumban töltötték", tekintettel a Kelet-Ukrajnában akkoriban dúló fegyveres összecsapásokra, az elmúlt hónapokban azonban a piac ismét "kezdte kegyeibe fogadni" az orosz befektetési eszközöket.    A Markit szakértői szerint ennek elsősorban az a piaci érzet az oka, hogy a nemzetközi közösség hajlandó félretenni a múltbeli nézeteltéréseket az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni fellépés érdekében. E piaci hangulatban az utóbbi tizenkét hónap legalacsonyabb szintjére süllyedt az orosz szuverén CDS-kontraktusok árfolyama, annak ellenére is, hogy az Egyesült Államok kétkedve figyelte Oroszország szíriai beavatkozását.    A Markit kimutatása szerint az orosz CDS-díjszabás különösen hatalmas mértékben, 110 bázisponttal csökkent éppen az orosz légierő szíriai hadműveleteinek kezdete óta. Ez a folyamat kedden ugyan megtorpant, de a ház szerint az orosz CDS-árazás megugrásának mértéke is viszonylagos piaci nyugalmat jelez.    A török szuverén CDS-piacot sem rázta meg nagyon az incidens: a Markit adatai szerint ezek a piaci konstrukciók is drágultak tíz bázisponttal a keddi londoni kereskedésben, de szintén jóval alacsonyabban járnak a korábbi hónapokban mért szinteknél.    Más nagy londoni házak szerint a török befektetési termékek piacának hangulatát inkább az új török kormány összetétele befolyásolhatja.    A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői kedd esti helyzetértékelésükben valószínűtlennek nevezték, hogy az orosz gép lelövése után kiéleződött feszültség komolyabb biztonsági aggodalmakat keltene a piacon, annak ellenére sem, hogy az incidens rövid távon várhatóan megemeli a török befektetési termékeket terhelő kockázati prémiumot.    Az RBS londoni elemzői szerint piaci szempontból inkább az tekinthető negatív fejleménynek, hogy a kedden megalakult új török kormányból kimaradt Ali Babacan, a piaci szereplők körében komoly megbecsülésnek örvendő volt miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter, aki az elmúlt évtizedben a török gazdaságpolitikát irányította, viszont bekerült Recep Tayyip Erdogan államfő veje, Berat Albayrak, aki energiaügyi miniszter lett.    Az RBS elemzőinek megítélése szerint ezek a fejlemények arra utalnak, hogy az új török kormánytól kisebb valószínűséggel várható piacbarát gazdaságpolitikai program meghirdetése.   [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"210431","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]