Veszélyes kakukktojások az Európai Parlamentben

A frakció megalakítása régi álma volt a strasbourgi testületben már évek óta helyet foglaló maroknyi szélsőségesnek. A megvalósítás eddig az EP azon előírásán bukott meg, amely szerint frakció alakításához legalább 19 képviselő szükséges az EU-tagállamok minimum egyötödéből. Ez a feltétel Bulgária és Románia belépésével teljesült, megalakulhatott az Identitás, Szuverenitás, Tradíció (IST) névre keresztelt frakció.

Bécsi nyilatkozat

A közös EP-képviselőcsoport létrehozását már a 2005 novemberében Bécsben tartott tanácskozás is célul tűzte ki a szoros együttműködésre törekvő európai szélsőjobboldali pártok elé. Ezen a 14 hónapja rendezett fórumon – hivatalos nevén hazafias és nemzeti pártok és mozgalmak találkozóján – tíz szervezet küldöttei vettek részt. A legismertebbnek számító francia Nemzeti Front (FN), a belga Flamand Érdek (VB) és az olasz Társadalmi Akció (AS) mellett megjelentek Bécsben a bolgár Ataka, a spanyol Alternativa Espanola, az olasz Fiamma Tricolore, az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) és a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői. Üdvözletet küldött a tanácskozás résztvevőinek a lengyel kormánykoalíció fő erejét alkotó Jog és Igazságosság (PiS), az olasz Északi Liga (LN) és a Dán Néppárt. Az ott elfogadott nyilatkozat fő követelései között szerepelt az Európába irányuló bevándorlás azonnali leállítása, a földrész hatékony védelme „a terrorizmussal, agresszív iszlámizmussal, szuperhatalmi imperializmussal és olcsó munkabérű országok gazdasági agressziójával szemben”. A résztvevők követelték az európai alkotmány elvetését és annak a megakadályozását, hogy „az európai integráció kiterjedjen Ázsia és Afrika földrajzi, kulturális, vallási és etnikai értelemben nem európai térségeire”.

Barna internacionálé

Az új IST-frakciót – amely hét ország szélsőjobboldali pártjait tömöríti – máris bírálatok érték, például az ausztriai zsidó hitközség főtitkára, Raimund Fastenbauer „undorító barna EU-internacionálénak” minősítette. Az FPÖ-ből két éve kivált és Szövetségi Ausztria Jövőjéért (BZÖ) néven új pártot alapított Jörg Haider famulusa, Gerald Grosz pártfőtitkár pedig „abszolút visszataszítónak” találta az „egykori nácik és javíthatatlanok csődületét” a strasbourgi padsorokban. Grosz minősítését látszik igazolni az IST-frakcióban helyet foglaló némely képviselő előélete. Le Pen (aki idén várhatóan ismét rajthoz áll a francia elnökválasztáson) néhány évvel ezelőtt a történelem epizódjának minősítette az európai zsidóság csaknem teljes kiirtásához vezető holokausztot. Jobbkeze az FN-ben, Bruno Gollnisch, aki az IST vezetője lett, nyíltan kétségbe vonta a gázkamrákban elkövetett tömeggyilkosságot, mire az Európai Parlament megfosztotta őt mentelmi jogától, a lyoni egyetem pedig, ahol nemzetközi jogot oktat, öt évre felfüggesztette állásából. A harsányan idegengyűlölő bolgár Ataka pártot az a Dimitar Sztojanov képviseli Strasbourgban, aki tavaly ősszel rasszista megjegyzésekkel illette Járóka Lívia magyar roma EP-képviselőt. Alessandra Mussolini, a Duce unokája három éve lépett ki a jobboldali Alleanza Nazionale (AN) pártból, miután annak elnöke, Gianfranco Fini váratlan pálfordulást hajtott végre: Izraelbe látogatva bocsánatot kért az AN jogelődje, az olasz fasiszta párt által 1938-ban hozott zsidótörvényekért, az itáliai zsidók meghurcolásáért, jelentős részük meggyilkolásáért. Ezen felháborodva Mussolini unokája hátat fordított az AN-nek, és új pártot alapított Társadalmi Akció (AS) néven. Finivel ellentétben büszke az olasz fasizmusra és fasiszta nézeteire. Mint tavaly kijelentette: jobb fasisztának lenni, mint homokosnak

Hátszél a Balkánról

A képviselők előéleténél is figyelemreméltóbb körülmény: a balkáni EU-tagállamok szélsőséges pártjai olyan erőt képviselnek hazájukban, hogy legott helyet kaptak az EP-ben is. A Nagy-Románia Párt (PRM), Corneliu Vadim Tudor mozgalma (1990 óta a bukaresti parlament állandó részese) elsősorban magyar- és idegenellenes, uszítóan nacionalista retorikával hívja fel magára a figyelmet. Támogatottsága a 2004. évi választásokon 13 százalék volt, ennek alapján 48 képviselője van a 332 tagú képviselőházban, míg a szenátusban (137 hely) 21 szenátort tudhat a magáénak.

Bulgáriában a Volen Sziderov vezette Ataka 2005-ben került be a szófiai parlamentbe, 8 százalékos eredménnyel. Szélsőségesen nacionalista, euroszkeptikus párt, uszító retorikájának fő céltáblája az országban élő török és roma kisebbség. Visszatérő követelése, hogy a bűncselekményért elítélt romákat zárják munkatáborokba a hatóságok. Ami érdekes: a tavalyi elnökválasztáson Sziderov is elindult, és meglepetésre bejutott a második fordulóba. Ott ugyan sima vereséget szenvedett a hivatalban lévő államfőtől, Georgi Parvanovtól, ám ezt azzal magyarázta, hogy ellenfelét „a cigány gettók és a török kisebbség” segítette győzelemre. Mégis elgondolkodtató, hogy a nyíltan Európa- és idegenellenes retorikával fellépő Sziderov a szavazók 24 százalékát tudta maga mögött felsorakoztatni. (MTI, ú)