Választások Koszovóban

Pristina. Parlamenti választásokat tartanak holnap Koszovóban, első ízben azóta, hogy az ENSZ a jugoszláviai NATO-csapások után, 1999 júniusában átvette az albán többségű szerbiai tartomány igazgatását. A voksolás után megalakuló 120 fős parlament kormányt és elnököt nevez majd ki és a koszovóiak egyes igazgatási feladatokat átvesznek az ideiglenes ENSZ-igazgatástól (UNMIK). Hans Haekkerup, az UNMIK vezetője úgy véli, az új intézmények elősegítik majd az etnikai feszültség enyhülését. Bízik abban, hogy ezek az intézmények az együttműködés felé terelik majd az albánokat és a tartományban kisebbségben élő nemzetiségeket. „Az idő nekünk dolgozik, és a koszovóiak elfogadják majd, hogy ha nem is együtt, de egymás mellett kell élniük” – tette hozzá. Értékelése szerint javult a helyzet: az egy évvel ezelőttihez képest csökkent az erőszakos cselekmények száma, 40 százalékkal kevesebb etnikai indíttatású erőszakos cselekményt követtek el. Jelentősen visszaszorult a politikai hátterű erőszak is. Haekkerup a választásokon nagyarányú részvételre számít, a szerb kisebbség részéről is (amely tavaly bojkottálta a koszovói helyhatósági választásokat, idén viszont Belgrád részvételre szólította fel őket). A voksolás után a koszovói parlament remélhetőleg még novemberben megalakul. Ugyanakkor a háború után két és fél évvel Koszovót még mindig mély megosztottság uralja, az albánok és a szerbek elkülönülve élnek: az előbbiek függetlenségre törekednek, ez utóbbiak pedig nem ismerik el az UNMIK fennhatóságát és ismét Szerbiához csatolnák Koszovót.