Vadzspaji és Musarraf egymást gyalázta

Pillantásdiplomácia. Vadzspaji és Mussaraf egymás tekintetét is kerülte Kazahsztánban. ČTK/AP-felvételAz almati értekezleten, amelynek fő témája a terrorizmus elleni harc és az ázsiai biztonsági helyzet általános javítása, részt vesz az indiai kormányfő és a pakisztáni elnök is, miközben a két ország között már-már háborús helyzet alakult ki. Nagyon halvány a remény, hogy a két vezető közvetlen tárgyalást folytasson egymással. Atal Behari Vadzspaji indiai elnök burkoltan Pervez Musarraf pakisztáni elnököt okolta felszólalásában a kasmíri terrorcselekményekért. Leszögezte, csakis akkor lehet közvetlen tárgyalás a két atomhatalom között, ha Pakisztán megállítja a muszlim szeparatisták beszivárgását Kasmír Indiához tartozó részébe. Hangsúlyozta: Indiának veszélyes terrorizmussal és vallási szélsőségekkel kell szembenéznie, és „ezek epicentruma a szomszédságában van”. Mint mondta, „a terrorizmus elleni háborúban nincs helye azoknak az országoknak, amelyek támogatják vagy mentegetik a terrorizmust”. Iszlámábád az elmúlt fél évben semmit sem teljesített korábbi ígéreteiből, és ez idő alatt fokozódott a szélsőségesek behatolása indiai területre – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma is léteznek terroristákat kiképző táborok Pakisztánban. Közvetlenül Vadzspaji felszólalása előtt Musarraf ismét hazája békeszándékát hangoztatta, de bírálta Indiát, amiért szerinte „állami terrorizmust” alkalmaz, és „évtizedek óta erőszakosan megszállva tart területeket, megtagadva az emberektől a szabadságot”. Kijelentette: „Az ázsiai népek továbbra is súlyos árat fizetnek azért, mert India nem hajlandó rendezni a kasmíri kérdést az ENSZ-szel egyeztetve és Kasmír népének akaratával összhangban”. Hozzátette: Pakisztán nem akar háborút, de nagy elszántsággal fog védekezni, ha rákényszerítik. A pakisztáni elnök állást foglalt a párbeszéd, mint az egyetlen lehetséges megoldás mellett.

Megfigyelők szokatlanul nyersnek ítélték az ülésteremben egymástól tisztes távolban helyet foglaló két államférfi hangvételét. A közvetítéssel próbálkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök – még a tanácskozás megkezdése előtt – robbanásveszélyesnek nevezte az indiai–pakisztáni feszültséget. Párhuzamot vont e helyzet és az 1961-es kubai rakétaválság között. Felszólította a két ország vezetőit, tegyenek tanúságot bölcsességről, mint ahogy a szovjet és az amerikai vezetők is felelősségteljesen meg tudták oldani a konfliktust annak idején. Később Putyin és Csiang Cö-min kínai elnök a külön-külön találkozott Vadzspajival és Musarraffal, és megpróbálta őket rávenni a közvetlen tárgyalásra. Az indiai küldöttség a tanácskozást megelőzően is kizárta, hogy Almatiban kapcsolatba lépjen a pakisztániakkal.

Hamid Karzai, az afganisztáni átmeneti kormány vezetője kérte a tanácskozáson az ázsiai országokat, hogy ne nyújtsanak menedéket semmilyen terrorszervezetnek. ĺgéretet tett arra, hogy a kabuli vezetés mindaddig harcol a terrorizmus ellen, amíg teljesen fel nem számolja saját országában. Ezt a küzdelmet összeköti a kábítószer-termelés teljes felszámolásával.