Václav Klaus aláírta a büntető törvénykönyvet

Az államfő jelezte: személyesen neki is több kifogása és fenntartása van a törvénytárral szemben. Elsősorban azt kifogásolja, hogy a törvénykönyv nem húz erőteljesebb határvonalat az erőszakos és a nem erőszakos bűncselekmények között. A fiatalkorúak büntethetősége korhatárának csökkentését "a képviselőházban jelenleg uralkodó szerencsétlen hangulatnak" tudja be. Klaus ugyanakkor felszólította az érintetteket: a gyűjtemény módosításait előzze meg feltétlenül széleskörű szakmai és társadalmi vita.

Az új szabályzat az eddigi 25-ről 30 évre emelte a börtönbüntetés maximális időtartamát, korrupcióért akár 12 év szabadságvesztés is kiszabható, míg saját szükségletre bárki tarthat magánál marihuánát. Bűncselekménynek fog viszont számítani a nácizmus és a kommunizmus népszerűsítése, és tilos lesz emberi sejtek klónozása is.

Újdonság, hogy bűncselekménynek fog számítani munkavállalók feketén történő alkalmazása, számítógépes adatok lopása és menedzserek túlzottan nagy kockázatvállalása. A jogszabálygyűjtemény bevezeti az alternatív büntetések intézményét is. A nagy viták ellenére végül is büntethető maradt a privatizációs folyamatban elkövetett visszaélés.

A legnagyobb vitát éveken keresztül a fiatalkorúak büntethetőségi korhatárának csökkentése váltotta ki. Végül is győzött az a vélemény, hogy a mai 14 évesek már képesek felmérni cselekedeteik súlyát, tehát teljes mértékben - akár szabadságvesztéssel is - viselhetik azért a felelősséget. A dolog másik oldala, hogy már 14 éves korukban személyazonossági igazolványt kapnak, és hivatalosan engedélyezett számukra a szex. A büntethetőségi korhatár csökkentéséhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi években több súlyos bűncselekményt követtek el fiatalkorúak.

Néhány kereszténydemokrata honatya mindezek ellenére is jelezte: rövidesen módosító javaslatot nyújt be a büntető törvénykönyv ezen és néhány más paragrafusával kapcsolatban.

"Az új büntető törvénykönyv elfogadása másfél évtizedes munka eredménye, amely alapvető módon megváltoztatja, szinte forradalmasítja a csehországi jogrendet" - állítja Pavel Sámal, a cseh legfelsőbb bíróság tagja. Véleménye szerint az új jogszabálygyűjteményre nagy szükség van. A jelenleg érvényben lévő büntető törvénykönyvet ugyanis még 1961-ben fogadták el, s többszöri módosítások ellenére ma már számos tekintetben nem felel meg a kor követelményeinek.