Uniós pénzalapot kap Afrika

Valletta/Berlin. Tegnap aláírták az Afrika megsegítésére, a migráció megfékezésére hivatott uniós pénzalapot létrehozó dokumentumot. Komoly zavar támadt a német menekültpolitikában, újabb horvát–szlovén pengeváltás.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője tegnap aláírta a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában. A rekordgyorsasággal létrehozott pénzalap létrehozása része annak az akciótervnek, amelyről a vallettai EU–Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. A résztvevők megállapodtak a terv főbb pontjaiban. Ezek között szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU-tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempészetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az ún. „Valletta cselekvési tervben” szerepel a munkalehetőségek kiszélesítése a kivándorlásban leginkább érintett országokban, valamint az elérhető ösztöndíjak számának megduplázása a továbbtanulók számára. 2016 közepéig regionális fejlesztési és védelmi programokat indítanak Afrika szarván és Észak-Afrikában.

Határőröket küldünk

Több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) Görögországba, hogy „a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozón. A V4-ek arról is megállapodtak Máltán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a feltöltéséhez, amelyek a migrációs hullám megfékezéséhez szükségesek.

Svédország megtelt

A svéd kormány tegnap déltől átmeneti időre helyreállította a határok ellenőrzését a migránsok folyamatos beáramlása miatt. Egyelőre ideiglenes, húsz napig tartó intézkedésről van szó. A svéd vezetők azzal a kéréssel fordultak a szomszédos országokhoz, hogy fogadják be az odaérkező menekültek egy részét, ezt Norvégia azonnal elutasította. „Svédországba rekordszámban érkeznek menekültek. A bevándorlási hivatal erős nyomás alatt áll, (...) és a rendőrség úgy ítéli meg, hogy veszélyben forog a közrend” – vázolta fel a helyzetet Anders Ygeman belügyminiszter. Ugyanis migránsok százai, sőt ezrei élnek fedél nélkül, s vannak kísérő nélküli gyerekek, akiknek nyoma vész, mert nincs, aki gondjaiba venné őket. A határellenőrzést elsősorban a Svédországot Dániával összekötő tengeri hídon, és a térség kompkikötőiben vezetik be. Ez fordulatot jelent Svédország eddig követett politikája, a nyitott kapuk elvéhez képest. Svédország úgy érzi, hogy befogadókapacitásai elérték a határukat. Az idei év végéig 190 ezer menekülttel számolnak, ami a kétszerese az 1990-es évek elején feljegyzett előző rekordnak.

Határvita a határzár miatt

Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár – mondta tegnap Vesna Györkös Znidar belügyminiszter. A tárcavezető arra reagált, hogy Horvátország szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát–szlovén határátkelőhöz, mert szerinte Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter később úgy nyilatkozott: csak figyelmeztetni akarták a szlovén hatóságokat, hogy horvát területen húzták fel a határzárat, és le kell bontaniuk azt. „Amennyiben nem teszik meg, tiltakozó jegyzéket küldünk a szlovén kormánynak, és magunk távolítjuk el a kerítést” – szögezte le a tárcavezető – a jegyzéket tegnap át is adták Ljubljanának. A horvát Nova TV arról számolt be, hogy a vitatott műszaki akadály a földadókönyv nyilvántartása szerint nemcsak horvát területen, hanem horvát magántulajdonban is van. „Szlovénia jobban tenné, ha inkább ideiglenes menedékhelyet építene a bevándorlóknak, mint amilyet Horvátország is épített, s amelyet téliesített” – hangsúlyozta Ranko Ostojic.

A miniszter a német belügyminisztérium azon kijelentésére is reagált, miszerint a dublini egyezmény szerint az október 21. után érkezett migránsokat visszaküldenék azokba az országokba, ahol először léptek be az Európai Unió területére. „Valakinek be kell bizonyítani, hogy Horvátország volt az az ország” – mondta, majd hozzátette: „most legalább mindenki számára világos, miért nem hoztuk nyilvánosságra a regisztráltak adatait”.

Átverhették Merkelt

Másrészt nagy a zavar a német döntés kapcsán. Kiderült, Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter alaposan átverte Angela Merkel kancellárt. Ugyanis a menekültügyben keményebb vonalat képviselő CDU-s politikus a kancellár-pártelnök, illetve a menekültügyi koordinátor tudta nélkül rendelte el, hogy a szíriai menekültekkel szemben is érvényesítsék a dublini mechanizmust, azaz Németországból a szíreket is visszatoloncolhassák abba a tagállamba, ahol először az EU területre léptek.

Merkel nem bírálta az önjáró De Maiziere-t, és elkerülte a CDU-frakció tagjai előtt a nyilvános vitát. Annyit mondott: ismerik a problémát, dolgoznak a megoldáson. Bármennyire is megpróbálják most Berlinben a De Maiziere által keltett viharok jelentőségét csökkenteni, jól látszik, hogy a német kormány komoly fordulatot hajt végre menekültügyben. A korábban kitárt kapukat igyekeznek minél jobban becsukni, s ez a szíriaiakra is vonatkozik, akiknek Merkel pár hónapja még azt ígérte, hogy közülük senkit sem fognak elutasítani. Az is látszik, hogy a korábban a migrációs ügyekért felelős De Maiziere és a tőle Merkel döntése nyomán e feladatkört jó egy hónapja átvevő Altmaier között hatalmi harc dúl – ebben idővel a kancellár-pártelnöknek rendet kell tennie. (MTI, NOL)