Ukrán válság - Felavatták az új vezénylési központokat a NATO keleti szárnyán

A litvániai vezénylési központ felavatásán részt vevő Stoltenberg kijelentette, a keleti tagállamokat egyre jobban aggasztja az ukrajnai konfliktus, valamint az ezzel kapcsolatos orosz magatartás. A főtitkár szerint ugyanakkor a NATO lépése "világos üzenet, hogy egyetlen szövetséges sincs egyedül". A hat keleti NATO-tagország területén létesített vezénylési központokban 40-40 katona fog szolgálatot teljesíteni. Közülük húszat az adott ország, húszat pedig más szövetségesek fognak adni. Mivel a NATO és Oroszország közötti szerződés korlátozza a térségbe telepíthető haderőt, az észak-atlanti szövetség úgy kívánja megnyugtatni az orosz expanziótól tartó keleti tagországait, hogy előkészíti a gyorsreagálású NATO-erő számára a terepet. Ezt a célt szolgálja a most felavatott hat vezénylési központ, és az is, hogy - Ashton Carter amerikai védelmi miniszter júniusi bejelentése szerint - az Egyesült Államok tüzérségi fegyvereket és más katonai felszerelést készül ideiglenesen áthelyezni kelet- és közép-európai országokba. Az ukrajnai Krím félsziget orosz megszállása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt már számos alkalommal felmerült, hogy a három balti NATO- és európai uniós tagállam - Észtország, Lettország és Litvánia -, amelyekben jelentős orosz kisebbség él, szintén orosz agresszió célpontjává válhat.