Újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek Koszovó északi részén, és figyelmen kívül hagyták a nemzetközi közösség felszólításait, hogy bontsák le a korábbiakat.
Újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek, miközben nő a feszültség Koszovóban
Az újabb útzárakat kedden állították fel, egy nappal azután, hogy Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait.
A megrakott teherautókból álló útzárat az éjszaka folyamán emelték Mitrovicában, a koszovói szerbek és a Koszovó lakosságának többségét alkotó albán kisebbség között megosztott észak-koszovói városban.
A legutóbbi válság kezdete óta a szerbek most először torlaszolták el egy nagyváros utcáit, korábbam csak a koszovói-albán határra vezető utakon állítottak fel útzárat.
Aleksandar Vucic szerb elnök közölte: elrendelte a hadsereg legmagasabb fokozatú készültségét, hogy „megvédelmezzék népüket” (Koszovóban) és „megóvják Szerbiát”.
Azzal vádolta meg Pristinát, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek megtámadására készülnek, és erővel bontották le a szerbek úttorlaszait, amelyeket 18 nappal korábban állítottak fel, tiltakozásul amiatt, hogy letartóztatták a koszovói rendőrség egyik volt szerb tagját.
Vucic kedden közös sajtótájékoztatót tartott Porfirij pátriárkával, akit a koszovói hatóságok hétfőn nem engedtek be az országba, hogy meglátogasson egy középkori szerb templomot a szerb ortodox karácsony (január 7.) előtt.
Vucic azzal vádolta meg a koszovói hatóságokat, hogy „céljuk Szerbia kiűzése Koszovóból”. Hozzátette, hogy tárgyalást folytat az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítőivel „a béke megőrzése és kompromisszumos megoldás” kidolgozása érdekében a jelenlegi válság megőrzésére.
Koszovó a NATO vezette békefenntartókat kérte meg az úttorlaszok eltávolítására, és kilátásba helyezte, hogy a koszovói haderők teszik meg ezt, ha a KFOR nem cselekszik. Koszovóban a 1989–99-es háború vége óta mintegy négyezer NATO-békefenntartó állomásozik.
Xhelal Svecla koszovói belügyminiszer kedden közleményében viszont Szerbiát vádolta meg azzal, hogy Oroszország befolyása alatt destabilizálni akarja Koszovót az északon élő szerb kisebbség támogatásával.
Szerbia és a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó között az elmúlt hónapokban a tetőpontjára ért a feszültség. A nyugatiak kezdeményezte tárgyalásos rendezés zsákutcába jutott, Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni Koszovó államiságát.
Koszovó nem tagállama az ENSZ-nek, és öt uniós tagállam – Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia és Ciprus – nem ismeri el a függetlenségét.
Az ország északi részén mintegy 50 ezer szerb él, akik nem ismerik el a pristinai kormányt, és Belgrádot tartják fővárosuknak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.