Új ukrán nyelvtörvény – összetűzések Kijevben

Volodimir Litvin parlamenti elnök távozását indokolva közölte, hogy őt és a népet is félrevezették, amikor a parlament elfogadta az Ukrajnában élő nemzetiségek számára előnyös új nyelvtörvényt.

Ezt megelőzően bejelentette távozási szándékát Mikola Tomenko parlamenti alelnök, ellenzéki politikus, mondván, hogy a továbbiakban elfogadhatatlan számára a szerepvállalás a parlamenti elnökségben.

A jogszabály heves vitákat gerjesztett az országban. Szerda délelőtt zavargások robbantak ki Kijev belvárosában, az "ukrán háznak" nevezett kulturális központ előtt. Az ukrán nyelv védelmében tiltakozó tömeg összetűzött a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, akik közül tízet sérülésekkel kórházba vittek.

A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik között szép számmal vannak ellenzéki képviselők és pártvezetők is, köztük Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja és Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok, az Udar (Csapás) nevű párt elnöke is.

A tüntetők lezárták az épület összes bejáratát, a Berkut rendőri elitegység tagjai pedig megpróbálták kiszorítani őket onnan. Helyszíni beszámolók szerint mentőkocsik érkeznek a helyszínre, miközben a tiltakozók megpróbálnak segíteni társaikon, aki közül sokan fejsérüléseket szenvedtek.

Viktor Janukovics ukrán államfő korábban beharangozta, hogy sajtótájékoztatót fog tartani az épületben, a zavargások hírére azonban bejelentette annak elhalasztását. Ennek hírére a tüntetők azt skandálták, hogy az államfő "gyáva".

Közben más városokban is tiltakozások kezdődtek az ukrán nyelv védelmében. Lembergben (Lviv) az ellenzékiek lezárták a megyei önkormányzat épületét, és nem engedték be az ott dolgozókat. Azzal fenyegetőztek, hogy lezárják a fontosabb közutakat és vasútvonalakat, valamint az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az ukrán diaszpórához és más országok vezetőihez fordulnak a törvény elfogadása nyomán kialakult helyzetet tisztázandó.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Viktor Janukovics a heves tiltakozások ellenére mindenképpen aláírja a vitatott jogszabályt.

Az új nyelvtörvény szerint egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.