Új politikai menetrend – az alkotmányért

Egyebek között azt javasolta az EB, hogy jövőre, az uniót alapító római szerződés aláírásának 50. évfordulóján a tagállamok vezetői új politikai nyilatkozattal térjenek vissza az intézményes kérdések rendezésére. A tíz évvel ezelőtt született amszterdami szerződésben is rögzített megállapítás szerint az EU több mint huszonöt országgal már nem tud kellő hatékonysággal működni alapvetően még hatországosra tervezett intézményrendszerrel. Ez utóbbi korszerűsítését a tagországok az alkotmányos szerződéssel kívánták megoldani, ennek hatályba léptetése azonban késik, miután Franciaország és Hollandia lakossága elutasította.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői jövő havi brüsszeli találkozójukon kezdik meg a hivatalos egyeztetést arról, hogyan oldják meg ezt a problémát, amelynek mélyén minden bizonnyal az rejlik, hogy a lakosság bizalma, különösen a legrégebbi tagországokban megcsappant az uniós együttműködés iránt. A brüsszeli bizottság – José Manuel Durao Barroso elnök személyes irányításával – ezzel kapcsolatban dolgozta ki saját hozzájárulását, megerősítve Barroso minapi állásfoglalását: előbb az emberek személyes elvárásait kell teljesíteni, visszanyerni a bizalmat, és azután lehet rátérni az intézményes kérdésekre. „Csak eredmények felmutatásával lehet megerősíteni a közvélemény bizalmát Európa iránt. Csak így lehet megteremteni az intézményi kérdések rendezéséhez szükséges feltételeket.”

Egyébként Barroso a napokban azt mondta, az EU-nak 2009 júniusára lesz új alapokmánya. Az Európai Parlament ötéves mandátuma 2009 júniusában jár le, az Európai Bizottságé pedig decemberben, és a bizottsági elnök bízik abban, hogy addig tető alá kerül egy olyan új megállapodás, amelynek jelentősége a nizzai szerződéshez hasonlítható. Újságírók előtt Barroso kijelentette: a 2008-as évet tartja kulcsfontosságúnak, hiszen abban az évben tárgyalják újra az EU-költségvetést, a közös agrárpolitikára költött összegeket.

A bizottság az említett dokumentumban tucatnyi politikai kezdeményezést ismertetett, köztük az egységes uniós piac felülvizsgálatát, ezzel párhuzamosan menetrend összeállítását a szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférés és a szolidaritás terén, valamint annak biztosítását, hogy az EU polgárai hatékonyabban élhessenek meglévő jogaikkal és jobb információkkal rendelkezzenek e jogok tekintetében. Megerősítette az EU-kormány meglévő kötelezettségvállalásait a további bővítés üteméről és terjedelméről is. Jelezte a testület, hogy rövidesen közzétesz egy stratégiai dokumentumot az unió külső kapcsolatairól. Barroso megerősítette: a bizottság 2008–2009-ben – a 2007-es intézményes nyilatkozatot követő újabb lépésként – jelentést készít az unió jövőbeni finanszírozásáról.

Mindenesetre tény: az EB említett politikai menetrendje nem kapott akkora nemzetközi figyelmet, mint a német kancellár asszony múlt heti nyilatkozatai az alkotmánnyal és a bővítéssel kapcsolatban. Egy berlini külpolitikai rendezvényen Angela Merkel kiállt az alkotmány mellett, ugyanakkor óva intett az elhamarkodottságtól. Konkrétan azt mondta, még nincs vége a gondolkodási időszaknak. Merkel azon szavait, miszerint az uniónak le kell szögeznie, hol húzódnak a határai, s hogy bizonyos országoknak meg kell mondani, a közeli jövőben nem lehetnek teljes jogú EU-tagok, sokan a Romániának és Bulgáriának célzott figyelmeztetésként értékelték.

Két nappal később, a német parlamentben Merkel – akitől sokan azt várják, hogy ő fogja megmenteni az európai alkotmányt – úgy fogalmazott, egyszerűen új történelmi okot kell találni az EU létezésére. A polgárokat meg kell győzni arról, hogy az EU értük dolgozik, munkahelyeket és biztonságot teremt, gazdasági dinamizmust és szociális jólétet hoz. Az alkotmány francia és holland elutasítását visszafogó tényezőnek minősítette, ám kifejtette: szükségünk van az alkotmányra, ahhoz, hogy az Európai Unió hatékonyan tudjon működni. Merkel kijelentette: Németország és a német törvényhozás nagy része támogatja az alkotmányszerződést. Ha máskor nem, akkor a német elnökség alatt ez a kérdés biztosan a napirend csúcsát foglalja majd el – tette hozzá Merkel. (MTI, euractiv.hu, ú)