Washington. Az USA fegyveres erőinek első számú feladatává kell tenni a honi terület védelmét – olvasható a Pentagon legújabb tanulmányában.
Új katonapolitikai hangsúlyok
Washington. Az USA fegyveres erőinek első számú feladatává kell tenni a honi terület védelmét – olvasható a Pentagon legújabb tanulmányában. A védelmi tárca négyévenként összeállított kiadványáról a korábban olyan feltételezések szivárogtak ki, hogy az előirányozza majd az amerikai haderő jelentős létszámcsökkentését. A terrorcselekmények nyomán azonban ez lekerült a napirendről, és előtérbe került az eddig viszonylag legkevésbé hangsúlyos témakör, a honi terület védelme. (Az USA eddig gyakorlatilag kizárólag külföldön vívta háborúit.) A tanulmány szerint tehát indokolt továbbra is fenntartani a tényleges erők 1,4 milliós, valamint a tartalékosok 1,3 milliós létszámát. A tanulmányban helyet kapott számos olyan követelmény, amelyek a hidegháború lezárulta utáni nemzetközi helyzethez való jobb alkalmazkodást célozzák, így például az az igény, hogy az amerikai fegyveres erők legyenek az eddiginél alkalmasabbak a meglepetésszerű támadás kivédésére. Olyan, követelményként megfogalmazott erőátcsoportosítások is a 20. századi kétpólusú világ letűntét tükrözik, mint a tengerészgyalogos erők átirányítása a mediterrán térségből az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségébe, illetve a haditengerészeti erők növelése a Csendes-óceánon. A dokumentum olyan globális hatalomként definiálja Amerikát, amelynek mindenütt fontos geopolitikai érdekei vannak. Kikerült viszont a szövegből a korábbi stratégiai elemzésekben rendre szereplő kitétel, hogy az USA-nak képesnek kell lennie egyszerre két nagyobb háború megvívására – így például a Perzsa-öbölben és a Koreai-félszigeten.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.