Új energiapolitikát akar az EB

Egyelőre szélmalomharcnak tűnik a környezetvédők küzdelme az atomerőművek ellenSITA/AP-felvételA január 10-én ismertetett javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást. Az EB szerint a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 százalékkal csökkenthetnék kibocsátásukat. Az EB konkrétan azt javasolja, hogy az EU tagállamok 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030-ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 százalékkal emelkedni fognak. Ha a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 százalékát fedezi importból, ez 2030-ra a 65 százalékot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen maradt a belső energiapiac kiépítése, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit.

Az EB az energia tényleges belső piacának létrehozásában, a szénszegény energiára való áttérés meggyorsításában és az energiahatékonyság növelésében látja a megoldást.

Belső energiapiac

A testület szerint az unióban élő lakossági és a vállalati energiafelhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van. A javaslat úgy véli, világosan el kell határolni egymástól az energia termelését és elosztását, erősebb, az európai piacot szem előtt tartó független szabályozási ellenőrzést kell bevezetni és nemzeti intézkedéseket kell hozni az Európai Unió infrastruktúrájának legalább 10 százalékos összekapcsolására, amit koordinátorok kinevezésével valósítanának meg.

Megújuló energiaforrások

Az EB azt javasolja a tagállamoknak, hogy 2020-ig teljes energiamixüknek 20 százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Ehhez a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatában – a villamos energia, a bioüzemanyagok és a fűtés-hűtés területén is – lendületes növekedésre van szükség. A megújuló energiaforrások növelése mellett a bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább a 10 százalékos arányt el kell érniük. 2007-ben jogszabálycsomag készül a megújuló energiaforrásokról, amely részletes intézkedéseket tartalmaz majd a bioüzemanyagok és a hűtés-fűtés céljára használt megújuló energiák piaci behatolásának megkönnyítésére. Továbbá az EU a következő hét évben legalább 50 százalékkal növeli az energiakutatásra fordított éves kiadásait.

Energiahatékonyság

2020-ig 20 százalékkal szeretné csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást az EB. Ha ez megvalósulna, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 százalékkal kevesebb energiát használna, és évente 100 milliárd eurót takarítana meg. A bizottsági javaslatban az alacsony fogyasztású közlekedési eszközök mielőbbi bevezetése, az előírások szigorítása, a készülékek jobb címkézése, az épületek energiahatékonyságának javítása, valamint a hő- és villamosenergia-termelés, az átvitel és az elosztás hatékonyságának javítása szerepel fő célként. Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

Torzult versenyhelyzet

A Standard & Poor’s, a világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítője elkészítette első gyorselemzését a ma egy hete ismertetett EB-javaslatról. Legfontosabb megállapítása: az EB-csomag jó hír a fogyasztóknak és azoknak a vállalatoknak, amelyeket hátrányosan érint a gáz- és árampiac hatékonyságának hiánya, a nagy európai energiavállalatok azonban megszenvedhetik a terveket. Az EB szerint a korábban liberalizált gáz- és árampiacon a verseny még mindig nem teljes az EU-ban, és további lépésekre van szükség annak kiteljesítéséhez. A Standard & Poor’s szerint a csomag, ha teljes egészében megvalósítanák, növelné a versenyt az áram- és a gázpiacon, csökkentené a jelenlegi piacvezető ágazati cégek piaci részesedését és jövedelmét, ugyanakkor komoly mértékben kikezdheti az európai közszolgáltatók pénzügyi erejét is.

A hitelminősítő szektorszakértői szerint jogi eljárások várhatók azon ágazati cégek ellen, amelyek megsértik a versenyszabályokat, különös tekintettel az új piaci szereplők belépését akadályozó és a fogyasztók választási lehetőségét korlátozó praktikákra vagy a jelenlegi piaci szereplők összejátszására. A S&P felidézi, az EB annak vizsgálata során, hogy a szektorban végrehajtott liberalizáció ellenére miért emelkedtek az árak, arra a következtetésre jutott: a versenyhelyzetet elsősorban a magas piaci koncentráció, a vertikális integráció magas szintje, valamint határokon átnyúló integráció és verseny hiánya torzítja. (mti, euvonal.hu, ú)

Berlin az óvatos liberalizálás mellett

London. Két nappal az EB-csomag ismertetése után a Financial Times azt írta, Németország már nem ellenzi az európai energiapiac további liberalizálását. A lap Michael Glos német gazdasági miniszter nyilatkozatát idézte: Berlin „nem zár ki semmilyen lehetőséget”, így azt sem, hogy az energiatermelőkről leválasszák az elosztó hálózatokat, és EU-szintű energiafelügyeletet hozzanak létre. Glos azonban fontolva haladást javasolt. Szerinte először meg kell nézni, mennyire valósul meg a már most is létező kötelezettség az áramtermelés és az áramelosztás szétválasztására. Csak ez lehet az esetleges további lépések alapja. (MTI)