Trump Gáza-terve: ingatlanüzlet vagy geopolitikai botrány?

Mindenkit sokkolt Trump felvetése, de mint kiderült még az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio is csak a sajtótájékoztatón szembesült vele.

Mit mondott Trump?

Donald Trump elnök és Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök kedden a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót. Trump itt vázolta tervét, miszerint:

• az Egyesült Államok „átvenné az irányítást” Gáza felett, 
• a palesztinokat a szomszédos országokba telepítené át, 
• és a háború sújtotta területet a „Közel-Kelet Riviérájává” alakítaná.
   

„Mi fogjuk birtokolni, és felelősek leszünk az összes veszélyes, fel nem robbant bomba és egyéb fegyver eltávolításáért a területen, és megszabadulunk a romos épületektől” – fogalmazott.

Azt pedig már január végén felvetette az Egyesült Államok elnöke, hogy a palesztinokat a szomszédos országokba – Jordániába és Egyiptomba – kéne áttelepíteni.

Másfél millió emberről beszélünk, és egyszerűen kitisztítjuk az egész területet

– hangoztatta.

Az kétségtelen, hogy a nagyjából 2 millió palesztin lakta terület valóban újraépítésre fog szorulni, hiszen az ENSZ számításai szerint az épületek közel 70 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott – köztük iskolák és kórházak –, valamint a lakóházak több mint 90 százaléka.

Az viszont már más tészta, a gyakorlatban Trump hogyan szeretné birtokba venni és üdülőövezetté varázsolni Gázát.

Lehet egyáltalán ilyet?

Nem világos, hogy Trump tervezett területfoglalását pontosan hogyan kivitelezné, és elemzők is kétségbe vonják terveinek megvalósíthatóságát.

A nemzetközi jog szakértői szerint a palesztinok kitelepítése akár háborús bűncselekménynek vagy emberiség elleni bűntettnek is minősülhetne.

Megdöbbentem mint tudós, a nemzetközi jog tanára és mint ember. Egy államfő, aki egyáltalán nem hivatkozik a nemzetközi jogra… ez nagyon veszélyes

– nyilatkozta például a Guardian portálnak Dr. Maria Varaki a King’s College London akadémikusa.

A Trump-terv által legnyilvánvalóbban megsérthető jogi kódexek:

• a 1949-ben elfogadott genfi egyezmények, amelyek a polgári lakosság és a katonaság háborús helyzetben történő kezelését szabályozzák
• és az 1998-as Római Statútum, amely létrehozta a Nemzetközi Büntetőbíróságot annak érdekében, hogy felelősségre vonja a háborús bűncselekményekkel, emberiesség elleni bűntettekkel és népirtással gyanúsított egyéneket, ha az érintett államok erre nem képesek vagy nem hajlandók.

Mindkettő értelmében egy népcsoport önkényes és permanens átköltöztetése bűncselekmény.

António Guterres, az ENSZ főtitkára reakciójában úgy fogalmazott, hogy „el kell kerülni az etnikai tisztogatás minden formáját”.

Izrael szerint a palesztinoknak menniük kell

Benjámín Netanjáhú, Izrael miniszterelnöke a Fox Newsnak fejtette ki, hogy ő semmi rosszat nem lát a palesztinok kitelepítésében.

Mi lenne ebben rossz? Elmehetnek, aztán visszajöhetnek. De a Gázai övezetet meg kell újítani 

– mondta.

A szavakon túl viszont beszédesebb Jiszráel Kac védelmi miniszter lépése, aki elrendelte a hadseregnek, hogy készítsenek elő tervet, amely lehetővé teszi a lakosság „szabad távozását”. Szerinte a palesztinokat azoknak az országoknak kéne befogadniuk, amely ellenezték Izrael katonai műveleteit.

„Olyan országok, mint Spanyolország, Írország, Norvégia és továbbiak, akik vádaskodtak és valótlanságokat állítottak Izraelről és műveleteiről a Gázai övezetben, törvényileg kötelesek lehetővé tenni a palesztinok belépését területükre” – állította Kac.

Mit mondanak a palesztinok?

Ha önkéntesen, szabad akaratukból távoznának a lakosok, az természetesen nem mondana ellent a nemzetközi jognak. Trump ezt is hangoztatja, vagyis szerinte a palesztinok örömmel távoznának vagy az esetek többségében vissza sem térnének.

Az ENSZ szerint ugyanis a legutóbbi háború során Gáza lakosságának körülbelül 90%-a kényszerült elhagyni otthonát, és sokan többször is költözni kényszerültek, egyesek akár tíznél is többször.

Miért akarnának visszatérni? A hely maga lett a pokol

– jelentette ki az Egyesült Államok elnöke, figyelmen kívül hagyva egy újságíró megjegyzését, aki nemes egyszerűséggel annyit mondott: mert az otthonuk.

A helyiek viselkedése ellentmond Trump elképzelésének, hiszen a borzasztó körülmények ellenére több mint félmillió palesztin tért vissza az elmúlt napokban a becslések szerint.

A CNN pedig a helyszínen kérdezte az embereket (1:48-tól):

Mi állhat a háttérben?

Trump nem rejti véka alá, hogy befektetési lehetőséget lát a Gázai övezetben. Vagyis az, hogy Gázát amerikai „tulajdon” alá helyezze, sokak szerint nem más, mint egy ingatlanbefektetési projekt.

Erről tanúskodik az is, hogy az ismertetett terv eléggé hasonlít ahhoz, amit már ingatlanmágnás veje, Jared Kushner is kidolgozott 2020-ban. Ez végül nem valósult meg, de elsősorban gazdasági beruházásokra épült.

Ráadásul Trump sem először lebegteti, hogy lát üzleti potenciált a területben: tavaly októberben is ingatlanbefektetési lehetőségként beszélt a Gázai övezetről. Akkor egy interjúban azt mondta, hogy Gáza „jobb lehetne, mint Monaco”, ha megfelelő módon építenék újjá.

Kushner pedig tavaly februárban is megszólalt az ügyben:

A gázai tengerparti ingatlanok rendkívül értékesek lehetnek, ha az emberek a jólét megteremtésére összpontosítanak

– mondta Kushner, aki korábban az izraeli–palesztin konfliktust „ingatlanvitaként” jellemezte a két nép között. Azt is kijelentette, hogy izraeli nézőpontból mindent megtenne annak érdekében, hogy a Gázai övezet lakosságát kitelepítsék, és a területet megtisztítsák.

Azt viszont mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy bármiféle helyreállítási és építési projekt rendkívül költséges lesz: ahogy már említettük is, Gáza gyakorlatilag romokban hever.

Az Egyesült Államokon túl a gazdag arab országok jöhetnének szóba befektetőként, de ezek jelenleg a palesztin állam létrehozásához kötik bármilyen támogatásukat.

(CNN, Guardian, TASR)