Trump és Clinton győzelme

Washington. A demokratáknál Hillary Clinton, a republiká-nusoknál Donald Trump nyerte az ún. szuperkeddet, ám az előválasztási harcnak még nincs vége. Ted Cruz megnyerte Texast és maga mögött egyesítené Trump ellenzékét. Bernie Sanders pedig négy államot is elvitt.

Az ún. szuperkedd az amerikai előválasztási verseny egyik legfontosabb napja, hiszen mindkét pártban 11 állam rendezett előválasztást vagy jelölőgyűlést. Köztük olyan népes államok vannak, mint Virginia és Texas. Egyértelműen Donald Trump volt a keddi megmérettetés győztese republikánus oldalon. Ám a siker nem volt olyan elsöprő, hogy befejezettnek lehessen nyilvánítani a versenyt, két legerősebb versenytársa, Ted Cruz texasi és Marco Rubio floridai szenátor szerzett annyi támogatást, ami fenntartja kampányukat. Trump megnyerte Alabama, Arkansas, Georgia, Massachusetts, Tennessee, Virginia és Vermont államokat, valamint Alaszkában a jelölőgyűlést. Cruz vitte a „koronaékszert”, a legtöbb delegáltat adó Texast, valamint Oklahomát is. Számára a hazai pálya volt a legfontosabb, hiszen ha Texasban nem győzött volna, az a Cruz-kampány végét jelentette volna. Rubio Minnesotát nyerte meg, illetve begyűjtött egy-egy második helyet Georgiában, illetve Virginiában, és ezzel szerzett annyi szavazatot, hogy úgy érzi, van értelme folytatnia a versenyt.

A republikánus párt elnökjelöltjének nyár végéig az előválasztásokon 1237 pártdelegált támogatását kell megszereznie. A szuperkedd után Trump vezet 268 delegálttal, mögötte Cruz áll 142, Rubio pedig 78 delegálttal. Az igazi csata március 15-én kezdődik, amikortól a republikánusok olyan államokban kezdenek előválasztásokat tartani, ahol a győztes minden delegáltat megkap, nem pedig arányosan leosztják őket.

Sanders tartja magát

A demokratáknál Hillary Clinton 7 államban – Alabamában, Arkansas-ban (ez neki hazai pálya, mert férje itt volt kormányzó), Georgiában, Massachusettsben, Tennessee-ben, Texasban és Virginiában – számíthat a delegáltak többségére a nem végleges adatok szerint. Több helyen jelentős fölénnyel nyert: Alabamában 80%-os, Georgiában 72%-os, Virginiában 64%-os támogatottságnak örvendhetett. Ellenfele a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott hadjáratban, Bernie Sanders négy államban nyert, Vermontban – amelynek ő az egyik szenátora – , valamint Coloradóban, Minnesotában és Oklahomában.

Clinton győzött a déli államokban, ahol az afrikai-amerikai közösség túlnyomó többsége őt támogatja. Sanders a „fehérebb” államokban tudott győzni, ahol a korábbiakhoz hasonlóan ismét a fiatalok tömegei szavaztak rá. Bár Clinton egyértelmű győzelmet aratott, ám Sanders vermonti szenátor megnyert annyi államot és delegáltat, hogy úgy látja, van értelme tovább folytatnia a versenyt. Hillary Clinton egyértelmű győzelmet aratott, ám Bernie Sanders vermonti szenátor megnyert annyi államot és delegáltat, hogy úgy látja, van értelme tovább folytatnia a versenyt.

A szuperkedd után egyre inkább körvonalazódik egy Hillary Clinton kontra Donald Trump elnökválasztási küzdelem, ám félő, hogy a fontos ügyek megvitatása helyett személyeskedésbe fullad a kampány.

Ki a szuperdelegátus?

Az amerikai választási folyamatban szuperkeddnek nevezett napon egyszerre számos szövetségi államban tartottak előválasztást, jelölőgyűlést, és egyszerre sok delegátusról döntöttek. A republikánus táborban 595 delegátus megválasztásáról, a demokratáknál pedig 865 delegátusról és 150 szuperdelegátusról született döntés. Ez utóbbiaknak ún. nyitott voksuk van, vagyis szabadon voksolhatnak arra a politikusra, akire akarnak, nem köti őket semmi. Szuperdelegátus lehet a képviselőház és a szenátus összes demokrata párti tagja, az USA demokrata párti elnöke és alelnöke, a volt elnökök és alelnökök is. A szuperdelegátusi rendszer a Republikánus Pártban nem létezik, ez demokrata „találmány”.

A bonyolult választási folyamat végén a delegátusok és a szuperdelegátusok választják meg a párt elnökjelöltjét. Mindkét pártban az elnökjelölt személyéről végső soron nem a nép szavazatai döntenek, hanem az, hogy az elnökjelölteknek az előválasztásokon és jelölőgyűléseken hány delegátust, azaz küldöttet sikerül biztosítaniuk maguknak, hogy elnyerjék az elnökjelöltséget. Az elnökjelölt személyéről ugyanis ők szavaznak egyszerű többséggel a két párt elnökjelölt-állító országos konvencióján. Júliusban a republikánusok Clevelandben, a demokraták Philadelphiában tartják az elnökjelölt-állító pártkongresszust. (NOL, MTI)