Továbbra is forrong az iszlám világ

JANUÁR

Január 1. Írország vette át az Európai Unió soros elnöki tisztét Ciprustól fél évre.

Január 3. Letették a hivatali esküt a 113. amerikai Kongresszus tagjai. Másnap a hivatalban lévő Barack Obamát újraválasztották az Egyesült Államok elnökének.

Január 11. Maliban a kormányerők francia csapatokkal együtt indítottak hadműveletet az iszlamista lázadók megállítása érdekében.

Január 25–26. Az első közvetlen csehországi elnökválasztást Miloš Zeman nyerte.

FEBRUÁR

Február 1. Letette a hivatali esküt John Kerry amerikai külügyminiszter, aki Hillary Clintont váltotta a poszton.

Február 6. Először találkozott egymással Brüsszelben Tomislav Nikolic szerb és Atifete Jahjaga koszovói elnök.

Február 11. A 86 éves XVI. Benedek pápa bejelentette, kora miatt február 28-án lemond tisztségéről. A pápaválasztó konklávé március 13-án a 76 éves Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost választotta meg a római katolikus egyház fejévé. A 266. pápa Ferenc néven foglalta el Szent Péter trónját.

Február 12. A kommunista Észak-Korea a nemzetközi figyelmeztetések ellenére végrehajtotta harmadik föld alatti kísérleti atomrobbantását.

Február 19. Lemondott Hamadi Dzsebali tunéziai miniszterelnök, március 23-án iszlamisták uralta új kabinet lépett hivatalba.

Február 20. Bulgáriában a tömegtüntetések nyomására lemondott a Bojko Boriszov vezette kabinet.

Február 24. Az olasz parlamenti választásokon a balközép koalíció szerezte a legtöbb mandátumot. A római törvényhozás április 30-án szavazott bizalmat az Enrico Letta vezette nagykoalíciós kabinetnek.

Február 27. A szlovén parlament leváltotta a korrupcióval meggyanúsított Janez Jansa miniszterelnököt, az új kormányfő Alenka Bratusek lett.

MÁRCIUS

Március 5. Meghalt Hugo Chávez venezuelai elnök, a latin-amerikai baloldal jelképének tekintett, populista politikus. Az április 14-én rendezett elnökválasztást Nicolás Maduro ügyvivő elnök nyerte meg.

Március 5–17. A Kínai Országos Népi Gyűlésen végbement a vezetőváltás: a pártfőtitkár Hszi Csin-ping államfő, Li Ko-csiang első miniszterelnök-helyettes kormányfő, Csang Tö-csiang miniszterelnök-helyettes a parlament elnöke lett.

Március 6. A visegrádi együttműködés kormányfőinek varsói csúcstalálkozóján részt vett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő is.

Március 21. A skót kormány 2014. szeptember 18-ra népszavazást írt ki Skócia függetlenségéről.

Március 23. Tűzszünetet hirdetett a Törökországban működő Kurd Munkáspárt katonai szárnya, amely 1984 óta folytatott fegyveres harcot.

Március 24. A Közép-afrikai Köztársaságban a kormány ellen harcoló Séléka szövetség bevonult a fővárosba és kormányt alakított. Az országban eluralkodó anarchia miatt az ENSZ december 5-én jóváhagyta, hogy Franciaország katonai beavatkozást hajtson végre.

ÁPRILIS

Április 2. Az ENSZ Közgyűlése elfogadta a világ első, a hagyományos fegyverek kereskedelmét szabályozó megállapodását.

Április 8. 87 éves korában elhunyt Margaret Thatcher konzervatív politikus, Nagy-Britannia első női miniszterelnöke.

Április 16. A Boston Marathon futóversenyen két pokolgép robbant, a merénylet három halálos áldozatot követelt.

Április 30. Vilmos Sándor lett az új holland király, miután anyja, Beatrix királynő 33 évi uralkodás után lemondott.

MÁJUS

Május 11. Latin-Amerikában először ítéltek el népirtásért volt államfőt, José Efrain Ríos Montt volt guatemalai diktátor 80 év börtönt kapott.

Május 11. Kairóban megkezdődött Hoszni Mubarak volt egyiptomi államfő perének újratárgyalása, aki a vád szerint felelős a hatalmát 2011 elején megdöntő tüntetések során megölt 850 ember haláláért. Az exelnököt augusztus 22-én kiengedték a börtönből és házi őrizetbe helyezték.

Május 22. Londonban két afrikai férfi a nyílt utcán meggyilkolt egy brit katonát, az elkövetők iszlamisták voltak.

Május 31. Isztambulban egy tér tervezett beépítése miatt tömegtüntetések kezdődtek, amelyek átterjedtek más nagyvárosra is. A Recep Tayyip Erdogan kormányfő iszlamista kormányzása elleni tiltakozó megmozdulásokat erőszakkal oszlatták fel.

JÚNIUS

Június 2–12. Minden idők egyik legnagyobb árhullámával kellett megküzdeni Németországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.

Június 7. Első ízben szólalt meg a nagyszabású amerikai kormányzati adatgyűjtéssel kapcsolatban Barack Obama amerikai elnök, miután kiderült: a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) amerikai telefonhívások millióit és az internetes szolgáltató cégek adatforgalmát is figyeli. Az NSA volt munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott értesülések az USA tekintélyét csorbító nemzetközi botránnyá dagadtak. Snowden augusztus 1-jén ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban.

Június 13. A cseh rendőrség kormánypárti politikusokat vett őrizetbe, köztük Petr Nečas kormányfő kabinetfőnökét. Nečas 17-én benyújtotta lemondását. Július 10-én hivatalnokkormány alakult Jiří Rusnok vezetésével. Az október 25–26-i voksoláson a szociáldemokraták szerepeltek a legjobban.

Június 13. Barack Obama amerikai elnök a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen harcoló felkelőknek nyújtandó katonai támogatás mellett döntött. A katonai segélyezést november 2-án felfüggesztették.

Június 14. Iránban a mérsékeltek és reformpártiak jelöltje, Haszan Róháni nyerte az elnökválasztást.

Június 18. Az afgán hadsereg az ország csaknem teljes területén átvette a biztonsági ellenőrzést a NATO erőitől.

Június 19. Meghalt Horn Gyula, az MSZP egykori elnöke, aki 1994 és 1998 között magyar kormányfő volt.

Június 20. A tüntetési hullám csúcsán egymillió ember vonult az utcákra szociális követelésekkel Brazíliában.

Június 21. A szerb parlament a délvidéki magyarok ellen 1944–45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el.

JÚLIUS

Július 1. Horvátország az Európai Unió 28. tagállama lett. Ugyancsak július 1-jével csökkentek az EU-n belüli mobiltelefonálás roamingdíjai.

Július 3. Az egyiptomi hadsereg megbuktatta az iszlamisták érdekeit képviselő Mohamed Murszi elnököt. Az ideiglenes államfő Adli Manszúr lett, miközben milliók tüntettek Murszi ellen és mellett. Murszit július 26-án őrizetbe vették, szeptember 2-án vádat emeltek ellene. Szeptember 23-án betiltották a 2011-es választáson győztes Muszlim Testvériséget.

Július 5. Ferenc pápa aláírta a II. János Pál és XXIII. János pápa szentté avatásához szükséges dokumentumot.

Július 8. Washingtonban megkezdődtek a tárgyalások az USA és az EU között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról.

Július 9. Az uniós pénzügyminiszterek jóváhagyták, hogy Lettország 2014. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez.

Július 17. Az államcsődtől fenyegetett Görögország parlamentje újabb gazdasági megszorításokat tartalmazó jogszabálycsomagot szavazott meg.

Július 22. Fia született Vilmos hercegnek, a brit trón várományosának és hitvesének, Katalin hercegnőnek.

Július 25. 79 halálos áldozatot követelő vasúti baleset történt a spanyol Galíciában, ahol kisiklott egy expresszvonat.

AUGUSZTUS

Augusztus 1. Az olasz bíróság egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte adócsalás miatt Silvio Berlusconi volt kormányfőt, akit november 27-én kizártak a szenátusból.

Augusztus 21. A polgárháborús Szíriában Damaszkusz mellett mérges gázokkal végrehajtott támadásban vesztette életét több száz ember. Szeptember 10-én a szír kormány elfogadta azt az orosz javaslatot, hogy helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyifegyver-arzenálját. Az ENSZ szeptember 28-án elfogadta a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot.

SZEPTEMBER

Szeptember 5–6. Szentpétervárott rendezték a G20 csoport találkozóját, amelynek fő témája a szíriai válság ügye volt.

Szeptember 12. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentette: a Voyager-1 űrszonda első ember építette szerkezetként elhagyta a Naprendszert.

Szeptember 22. Németországban a parlamenti választásokon az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU konzervatív pártszövetség győzött, koalíciós partnerük, a liberális FDP 64 év után kiesett a szövetségi gyűlésből. A CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD nagykoalíciós kormányát december 18-án iktatták be hivatalába.

Szeptember 21–24. A kenyai fővárosban, Nairobiban szomáliai iszlamisták vérengzést rendeztek egy bevásárlóközpontban, a terroristák legalább 67 civilt öltek meg.

Szeptember 27. A zágrábi bíróság elrendelte Hernádi Zsoltnak, a Mol vezérigazgatójának előzetes letartóztatását, aki állítólag vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek. Hernádi ellen október 1-jén európai elfogatóparancsot is kiadtak.

Szeptember 28. Barack Obama amerikai elnök három évtized után először beszélt telefonon az iráni államfővel, az újonnan megválasztott, mérsékelt Haszan Róhánival.

Szeptember 29. Ausztriában a választásokon a nagykoalícióban kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a voksok 50,9%-át kapta, a december 12-én megkötött megállapodás alapján tovább irányíthatja az országot.

OKTÓBER

Október 1. Miután az amerikai Kongresszusban nem született megállapodás az áthidaló költségvetésről, a kormányzat részlegesen fizetésképtelenné vált, részlegesen felfüggesztették a szövetségi kormányzati intézmények tevékenységét. A törvényhozás október 16-án szavazta meg az adósságplafont megemelő törvényt, elhárítva a technikai államcsőd veszélyét.

Október 3. Elsüllyedt egy afrikai menekülteket szállító hajó az olasz Lampedusa sziget partjainál, a tragédia 133 áldozatot követelt.

NOVEMBER

November 11. Lecsapott a Fülöp-szigetekre a Haiyan tájfun, a szélvihar több mint 6000 ember halálát okozta és százezreket tett földönfutóvá.

November 20. Malala Juszufzai, a lányok oktatáshoz való jogáért kiálló 16 éves pakisztáni lány az Európai Parlamentben átvette a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat.

November 21. Az ukrán kormány – orosz nyomásra – leállította az Ukrajna és az Unió közötti társulási folyamatot, 27-én döntést hozott az EU társulási megállapodás aláírásának elhalasztásáról. A bejelentés után 2004 óta a legnagyobb tömegtüntetések kezdődtek Kijevben, több alkalommal véres összetűzésre került sor a rohamrendőrökkel. Viktor Janukovics elnök december 18-án elfogadta Moszkva bőkezű, olcsóbb gázról szóló ajánlatát.

November 22. Rigában beomlott egy bevásárlóközpont. Az 50-nél több áldozatot követelő tragédia miatt 27-én lemondott a lett kormány.

November 22. Első fokon 6 év fogházra ítélték négy ember halálát követelő járművezetés miatt a szlovák Eva Rezešovát.

November 24. Fél évre szóló megállapodás született Genfben az iráni atomprogramról a hatok (az ENSZ BT állandó tagjai és Németország) csoportja és Teherán között, ez lehetővé teszi egy végleges szerződés kidolgozását.

November 27. David Cameron brit kormányfő terveket jelentett be a külföldi EU-munkavállalók szociális juttatásainak szigorítására, a szigorítás januártól lép életbe – derült ki december 19-én.

November 28–29. Az EU-elnök Litvánia fővárosában rendezték meg az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóját, amelyen parafálták a társulási megállapodást Grúziával és Moldovával, az ukrán társulási megállapodás aláírása elmaradt.

November 30. Thaiföldön kormányellenes tüntetők szállták meg a kormánynegyedet, a tüntetések miatt december 9-én feloszlatták a parlamentet, a kormány a helyén maradt.

DECEMBER

December 4. Egy amerikai bíróság hivatalosan is csődbe jutottnak nyilvánította Detroit városát.

December 5. Elhunyt Nelson Mandela polgárjogi harcos, Dél-Afrika első fekete elnöke.

December 13. Észak-Koreában bejelentették, kivégezték az országot vezető Kim Dzsong Un kegyvesztetté vált nagybátyját, Dzsang Szong Teket.

December 14. Leszállt a Holdra a Csang'o-3 kínai űrszonda egy holdjáró robottal.

December 20. Tíz év börtönbüntetés után Vlagyimir Putyin orosz elnök amnesztiában részesítette Mihail Hodorkovszkij olajmágnást.

December 23. Kiengedték a börtönből az orosz Pussy Riot punkegyüttes két tagját.