Törököt foghatnak Erdogannal

Ankara. Abszolút többséget szerzett a jelenleg kisebbségben kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi török parlamenti választásokon.

A választási bizottság több mint 97%-os feldolgozottság után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő pártja megszerezte a szavazatok 49,15%-át. Ezzel az eredménnyel az 550 fős törvényhozásban 320 képviselője lesz a pártnak, és így egyedül alakíthat kormányt. A választási eredményekről adott tájékoztatás szerint a balközép ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 24,5, a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közel 12, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 10,4%-ot kapott. A választási részvétel 87%-os volt. A külföldön élő török választópolgárok 56,2 százaléka szavazott az AKP-ra, 18,2%-a a HDP-re, 16,4%-a a CHP-ra, míg 7,1 százaléka az MHP-ra. Németországban – ahol a legnagyobb török diaszpórát találni – a szavazók 59,7%-a voksolt a kormánypártra.

Az előrehozott választásokra azért volt szükség, mert a június 7-ei voksoláson elvesztette abszolút többségét az addig 12 éven át egyedül kormányzó AKP, amely ezután sem a szavazatok 25%-át megszerző Köztársasági Néppárttal, sem pedig a 16%-os eredménnyel záró Nemzeti Cselekvés Pártjával nem tudott koalícióra lépni. A negyedik helyen befutó Népi Demokratikus Párt pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét.

Már lázonganak a kurdok

Vasárnap este összecsapások törtek ki kurd tüntetők tucatjai és a biztonsági erők között a délkelet-törökországi, kurd többségű Diyarbakir városban. A fiatalok szemeteskukákat gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg a helyszínre vezényelt rendfenntartókat, akik könnygázt és vízágyút vetettek be a tömeg feloszlatására. A kurdok elkeseredettsége érthető, hiszen ők azok, akik komoly vérveszteségeket szenvedtek az elmúlt öt hónap permanens választási kampányában – a békefolyamat felrúgása után mindennaposak voltak a rendőrségi akciók, a terrorizmus elleni harc jegyében városokat zártak le napokra a török biztonsági erők, utcai harcok dúltak több helyen, amelyeknek többtucatnyi civil áldozata volt. Ezért nagy tragédia az lenne, ha az új török kormány úgy értelmezné a vasárnapi választások eredményét, mint egy megerősítést a kurdok ellen júniusban elkezdett háború folytatására. A délnyugat-németországi Stuttgartban vasárnap este összetűzés volt az AKP hívei és az ellenzék követői között. A rendőrség szerint álruhások utcakövekkel dobálták meg az AKP győzelmét ünneplők autós felvonulását. A hatóságok a két tábor összesen 11 tagját vették őrizetbe. A zavargásokban senki nem sebesült meg.

Hiányzik a kétharmad

Az iszlamista AKP erőteljes sikere ellenére egy új alkotmány megírásához és elfogadásához szükséges kétharmados többsége így sincs meg az Erdogan-pártnak. Ennek oka, hogy a baloldali, kurdpárti HDP is hajszállal megugrotta a tízszázalékos parlamenti bejutási küszöböt. Nem lesz tehát elnöki rendszer Törökországban a közeljövőben. A miniszterelnöki székből a nagyrészt ceremoniális elnökibe tavaly átült Erdogan ugyanis az új alkotmánnyal alakította volna át az országot úgy, hogy erős végrehajtó hatalmat adott volna a saját kezébe. Egyébként épp ennek az elnöki rendszernek az erőltetése lehetett az egyik oka annak, hogy júniusban Erdoganék rosszul szerepeltek. (MTI, NOL)