Tíz évet vártak erre a pillanatra

Szlovákia részéről Eduard Kukan külügyminiszter és Berényi József államtitkár írta alá a csatlakozási szerződést.A dokumentum záradékai között mindazonáltal szerepel az, amelynek alapján a csatlakozás egy évvel elhalasztható, ha a további felkészülés üteme elmarad a kívánatostól.

A csatlakozási szerződést a jelenlegi tagországok részéről a külügyminiszterek – köztük Eduard Kukan, valamint Berényi József külügyi államtitkár is – írták alá a Neumünster apátság épületegyüttesében. A két „ünnepelt“, Bulgária és Románia a legmagasabb – állam- és kormányfői – szinten képviseltette magát.

Mind Bukarest, mind Szófia 10 évet várt erre a pillanatra: Románia 1995. július 22-én, Bulgária 1995. december 14-én nyújtotta behivatalos csatlakozási kérelmét. A nem is olyan régen még 12 tagú EU így tizenkét év alatt 27-re emeli tagállamainak számát, lakóinak száma 485 millióra, az unió teljes területe 4,25 millió négyzetkilométerre nő.

A közelmúltban áldását adva a két ország csatlakozására – a korábbi gyakorlattól eltérően – az Európai Parlament is kiharcolta a jogot arra, hogy felkészülési folyamatuk ellenőrzésébe mindvégig beleszólása legyen, és javasolhassa akár a halasztó záradék életbe léptetését is. A képviselők elsősorban a korrupció és a bűnözés elleni harcban, a környezetvédelemben, a közigazgatási és igazságügyi reformok területén, az állami támogatások leépítésében, ill. a kisebbségek ügyében szeretnének még jelentős előrelépést látni a csatlakozásig.

Több demokráciát jelent

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Európának még több demokráciát, még több szabadságot jelent a két ország csatlakozása. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke annak fontosságát emelte ki, hogy Bulgária és Románia a belépésig még hajtsa végre az előírt reformokat.

Folytatják a felkészülést

Traian Basescu román elnök ünnepi beszédében történelminek nevezte a csatlakozás napját Románia szempontjából, és leszögezte, országa kellő eltökéltséggel és energiával folytatja a felkészülést. „Nincs szándékunk lekésni a 2007-es randevút“ – jelentette ki. Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfő hangoztatta: hazájának történelmében mérföldkő az aláírás, amely újabb lépést jelent a földrész teljes egysége felé is. Egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy az EU és tagországai mindent megtesznek a csatlakozási szerződés időbeni ratifikálásának érdekében.

„Most vált teljessé a rendszerváltás”

Az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata Románia számára a csatlakozási szerződés aláírása, 1989 után most vált teljessé és visszafordíthatatlanná a rendszerváltás ebben az országban – mondta hétfőn Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes. Markó, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, maga is jelen volt Luxembourgban az ünnepélyes aláíráson.

A politikus elmondta: a belépés és az integráció között különbséget kell tenni. Még jó néhány évbe beletelik ugyanis – fejtette ki –, míg Románia valóban beilleszkedik az európai rendszerbe. Tény, hogy az ország számára az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata a csatlakozási szerződés hétfői aláírása. Ennek óriási belpolitikai jelentősége van, hiszen 1989 után most vált teljessé és minden szempontból visszafordíthatatlanná a rendszerváltás Romániában – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a belépés időpontjáig, 2007 januárjáig Romániának még nagyon sok kritériumot kell teljesítenie. Sokat kell még tenni az igazságszolgáltatás terén, fontos intézkedéseket kell tenni a korrupció elleni harcban, növelni kell a gazdaság versenyképességét – sorolt fel néhány példát a politikus.

Magyarok és magyarok

A romániai magyarok számára 80–90 esztendő távlatában végre most nyílt lehetőség arra, hogy amit a XX. században a történelem velük rosszat cselekedett, azt az EU-ba való bekerüléssel jóvá lehet tenni – vélte Markó, hangoztatva: „Magyarok és magyarok hamarosan együtt lehetnek az integrációs szervezeten belül“. Romániában a nyilatkozatok szintjén nincs olyan politikai erő, amely ellenezné az integrációt. Ám mindenfajta elzárkózás a demokratikus intézményrendszer kibővítésétől és az európai kritériumok bevezetésétől, mindenfajta autarchikus gazdaságszemlélet, idegengyűlölet, kisebbségellenesség az EU ellen hat. Az országban vannak ilyen politikai megnyilatkozások – mondta Markó, konkrétan is megnevezve a Nagy-Románia Pártot.

Az MTI arra vonatkozó utalására, miszerint a hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács a védzáradék alkalmazását kérte arra az esetre, ha a román parlament nem hagyná jóvá Székelyföld autonómiáját és az erdélyi magyarság személyi elvű önrendelkezését, Markó Béla ezt felelőtlen álláspontnak nevezte. Az erdélyi magyarság számára ugyanis az integráció szempontja is prioritást élvez – fejtette ki –, e közösség sorsa nagy mértékben függ attól, hogy az ország milyen hamar lép be az unióba, és milyen hamar lépnek érvénybe az uniós szabályok. Nagy mértékben függ a különböző autonómiaformák megvalósításától is – tette hozzá a politikus, leszögezve, hogy ezt a két prioritás nem szabad egymással szembeállítani. (MTI, TASR)