Theresa May
Theresa May távozott a Konzervatív Párt éléről
Előzetes bejelentésének megfelelően távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről Theresa May miniszterelnök pénteken.
Ez miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de utódja megválasztásáig, vagyis várhatóan még legalább másfél hónapig ügyvezető minőségben ellátja a kormányfői és a pártvezetői feladatokat.
Lemondásának péntek délutáni hivatalos bejelentése így semmiféle azonnali alkotmányos és kormányzati változással nem jár, Theresa Mayt továbbra is ugyanazok a döntési hatáskörök illetik meg, mint eddig.
May az alsóházi konzervatív frakció szakpolitikai irányadó és végrehajtó testületét, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottságot értesítette pénteken levélben arról, hogy távozott a Konzervatív Párt éléről.
E frakciótestület hatáskörébe tartozik a Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamatának irányítása.
Theresa May május 24-én jelentette be, hogy június 7-én távozik pártvezetői tisztségéből.
Ennek elsődleges oka azt volt, hogy a londoni alsóház egymás után háromszor visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért 585 oldalas megállapodást és a hozzá kapcsolódó, 26 oldalas politikai nyilatkozatot, amely az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni viszonyrendszerét körvonalazza.
Theresa May - még távozásának bejelentése előtt - emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés eredeti, márciusi 29-i határidejének meghosszabbítását. A jelenlegi Brexit-határidő az EU áprilisi döntése alapján október 31.
Az 1922 Bizottság péntek este közleményben erősítette meg, hogy Theresa May bejelentette lemondását a testületnek.
A nyilatkozat is hangsúlyozza ugyanakkor, hogy May ügyvezetőként, utódja megválasztásáig a Konzervatív Párt élén marad.
A bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az egykori alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba - felhívta a pártvezetői posztra jelentkezni kívánó képviselőket, hogy indulási szándékukat hétfőn brit idő szerint 17 óráig jelezhetik a testületnek.
Az utódjelöltek hivatalos névsorát még aznap, a határidő lejárta után közzéteszik.
Mayt, aki hat évig belügyminiszter volt, a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás után választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így a kormány élére.
Elődje, David Cameron, aki a népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt, a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos győzelme után lemondott, visszaadta képviselői mandátumát is és távozott a brit politikából.
Theresa May egyelőre nem jelezte, hogy júliusban várható tényleges távozása után ő is kivonul-e a parlamentből vagy helyet foglal a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának hátsó padsoraiban.
A Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a vezetői tisztségre jelentkezőknek nyolc alsóházi képviselőtárs támogatását kell megszerezniük.
A vezetőválasztási folyamat első szakaszában a frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti a jelöltek létszámát.
Az első szavazási fordulót jövő csütörtökön, a továbbiakat június 18-án, 19-én és 20-án tartják.
A versenyben maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.
Az 1922 Bizottság tervei szerint a megválasztott utód július 22-én veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.
Az utódjelöltek egyelőre nem hivatalos mezőnye jelenleg 11 fős, de a létszám hétfő estig még bővülhet.
A londoni fogadóirodák Boris Johnson volt külügyminisztert, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontemberét tartják a legesélyesebb utódjelöltnek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.