Teljes a jogi zűrzavar

ĺgy például arról, hogy meghosszabbítsák-e az elnökjelöltségre jelentkezés határidejét. Ez elvileg lejárt, de a meglehetősen zavaros jogi viszonyok között komoly formában felmerült a hosszabbítás lehetősége. Jellemző, hogy az eddigi négy elnökjelöltön kívül máris jelentkezett egy ötödik is, neki viszont egyelőre se igent, se nemet nem tudtak mondani arról, hogy indulhat-e. Az egész jogi zűrzavar alapja az, hogy jóllehet a grúz legfelsőbb bíróság megsemmisítette a november 2-i parlamenti választások eredményeinek egy részét, de az egyénileg indult, közvetlenül választható jelöltek eredményeit nem. A bonyodalom miatt továbbra is bizonytalan, mikor tarthatják meg az új választást, amelynek győztesei felválthatják a jelenlegi parlamentet, amelyben továbbra is a lemondott Eduard Sevardnadze elnök hívei vannak többségben. Igaz, Mihail Szaakasvili ellenzéki vezető szerdán azt mondta, hogy a január 4-i elnökválasztással egy időben fogják megtartani az újabb parlamenti választást is.

Délutáni rendkívüli ülésén a parlament új minisztereket választott több kulcsfontosságú tárca élére. A képviselők Nino Budzsanadze ideiglenes államfő javaslatára jóváhagyták Zurab Zsvanija jelölését az államminiszteri tisztségre. Ez Grúziában a második legfontosabb végrehajtó hatalmi tisztség az államfő után. Zsvanija a két napja lemondott Avtandil Dzsorbenadzét váltja a tárca élén. Zsvanija a gazdasági válság megoldását nevezte az új grúz vezetés legfontosabb feladatának, emlékeztetve arra, hogy az ország a gazdasági összeomlás szélén áll.

Legkorábban tíz év múlva vonulnak ki Grúziából a kaukázusi köztársaságban állomásozó orosz csapatok. Jurij Balujevszkij, az orosz vezérkari főnök első helyettese azzal indokolta a csapatkivonás elhúzódását, hogy Oroszországban nincs elegendő olyan támaszpont, ahol el lehetne helyezni a Grúziát elhagyó katonákat. Ugyanakkor elismerte: Grúzia stratégiai fontosságú Oroszország számára.

Elárulta a Nyugat Sevardnadzét?

London. Eduard Sevardnadze megbuktatott grúz elnök szerint a Nyugat elárulta, bár jórészt ő mentette meg a világot az atomkatasztrófától. A The Daily Telegraphnak azt mondta: ha a hidegháborút annak idején nem állítják meg, kitört volna a harmadik világháború. „Mi mentettük meg a világot ... nem azt mondom, hogy én egyedül, de én játszottam az egyik legfontosabb szerepet.” Azt mondta, a hidegháború idején 40 ezer szovjet harckocsi volt Európában, ezek „24 óra alatt az Atlanti-óceán partján lehettek volna”. Sevardnadze az USA-t vádolta megbuktatásának megszervezésével. Néven nevezte Richard Miles tbiliszi amerikai nagykövetet, aki szerinte alapvető szerepet játszott abban, hogy az ellenzéknek sikerült őt eltávolítania a hatalomból. (MTI)