Teljes a bizonytalanság

A kétnaposra tervezett értekezletnek jó néhány más olyan témája is lesz, amelyek rendes körülmények között saját jogukon is nagy érdeklődésre tarthatnának számot. Ilyen a közelmúltban meghirdetett Európai Növekedési Kezdeményezés vagy az unió első önálló biztonságpolitikai stratégiája. De aligha kétséges, hogy az alkotmány ügye minden mást háttérbe szorít majd. A csúcsértekezlet ma délelőtt az Európai Tanács „hagyományos csúcstémákat” (növekedési kezdeményezés, bel- és igazságügyi együttműködés, bővítési folyamat) tárgyaló ülésével nyílik meg, amelyen a külügy- és a pénzügyminiszterek is részt vesznek. Az állam- és kormányfői szintű IGC csak az első számú vezetők és a miniszterek külön-külön munkaebédjeit követően, 17 óra körül kezdődik. Szombat reggel az Európai Tanács újabb munkaülése következik, amelynek egyetlen témája az öszszegző következtetések jóváhagyása lesz. Ezután folytatódik az IGC, amelyre az elnökség – kivételesen, de nyilvánvaló okok miatt – nem adott meg záró időpontot. A csúcs előtti utolsó napokban úgy tűnt, többé-kevésbé azonos valószínűséggel következhet be az adott helyzetben egyáltalán lehetséges háromféle fejlemény: az alkotmányos szerződés elfogadása, a tárgyalások kudarca és a döntés valamilyen formában történő elodázása. Valójában ez csak két eshetőséget jelent, mert a legtöbben a halasztást is kudarcnak tekintenék. De ebből a szempontból már korántsem mindegy, hogy magának a szerződésnek az elfogadása tolódna későbbre, vagy bizonyos döntéseket a végső kompromisszumok részeként tennének átmenetileg félre. Franco Frattini olasz külügyminiszter kijelentette, hogy országa nem lesz hajlandó „rossz minőségű kompromisszumot” elfogadni, és nem megengedhető, hogy a csúcson a tagállamok úgy döntsenek, hogy nem döntenek. Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder német kancellár leszögezte: nem kötnek megállapodást bármilyen áron. A helyzet annál is kiélezettebb, mert mindezek a figyelmeztetések végső soron egyetlen problémára céloznak és két országnak szólnak. Az alkotmány elfogadása minden jel szerint a szavazási rend kérdésének megoldásán, illetve Spanyolország és Lengyelország ez ügyben tanúsítandó magatartásán fordul meg. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerdán azzal borzolta a kedélyeket, hogy tartogat a zsebében egy olyan javaslatot, amely kielégítheti Spanyolországot és Lengyelországot, s ezzel megmentheti a kudarctól az IGC-t. Ezt azonban csak az utolsó pillanatban kívánja elővenni, s csak akkor fog eldőlni, elfogadható lesz-e a két ország számára. Joschka Fischer német külügyminiszter tegnap délután már úgy fogalmazott: Németország előnyben részesítené az európai alkotmány ez évi elfogadásának elhalasztását, semmint hogy számára kedvezőtlen eredménybe belemenjen. Fischer a Bundestagban arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerülne elfogadni az európai alkotmányt, akkor „csaknem szükségszerűen kialakulna az európai mag, a különböző sebességek Európája”. Keményen fogalmazott a brit BBC televíziónak nyilatkozva a lengyel államfő. Aleksander Kwasniewski a vétóra is késznek mondta magát az Európai Unió alkotmányával kapcsolatban, ha a dokumentum elfogadása nyomán csökkenne Varsó szavazási súlya. Kwasniewski leszögezte, hogy nem tudja elfogadni a szöveget, ha annak tartalmán a szóban forgó ponton nem változtatnak, és kompromisszumra sem lesz lehetőség. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke tegnap kétharmadosra becsülte annak a valószínűségét, hogy az EU-tagállamok és a csatlakozó országok mégiscsak megállapodásra jutnak az unió új alkotmányos szerződéséről. Prodi sajtóértekezletén kijelentette, hogy nem tudná pontosan megmondani, mire alapozza ezt az előrejelzést, amely inkább csak megérzésnek tekinthető. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a legnagyobb vitát kiváltó kérdésben, a szavazási rendszer ügyében olyan megoldást kell találni, amely tiszteletben tartja az EU kettős jellegét (államok és népek uniója), és átláthatóbb, hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé. Prodi óvta az állam- és kormányfőket attól, hogy rendezetlen kérdéseket hagyjanak maguk után. (MTI, TASR)

Közlekedési káoszra számítanak

Brüsszel. Közlekedési káosz várható a csúcsértekezlet mai kezdőnapján Brüsszelben. A belga főváros lakóinak türelmét már a hét eleje óta próbára teszi az egyik bevezető főút lezárása. Ugyanis még a múlt hét végén kigyulladt és leégett egy szórakozóhely, amelyet 30 évvel ezelőtt éppen az egyik legnagyobb forgalmú autópálya brüsszeli bevezető szakaszának felüljárója alá építettek: a lángok miatt a betonszerkezet megsérült, a felüljáró mind a három bevezető sávját le kellett zárni. Ma a dugók átterjedhetnek majd a belvárosra, pontosabban az európai negyedre is: a rendőrség már előre közzétette a lezárandó utcák listáját. S ráadásul – mintha ez nem lenne elég a jóból – a brüsszeli tömegközlekedési vállalat dolgozói éppen mára hirdettek egynapos általános sztrájkot munkafeltételeik javítását, s a premizálás módszerének módosítását követelve. Azaz ezen a napon mindenki kénytelen lesz kocsiját használni, mert – legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint - nem jár majd sem a metró, sem a buszok és a villamosok. (MTI)