Tartományi választásokat tartottak Németországban

A legnagyobb sikert a szövetségi kormány menekültpolitikáját bíráló Alternatíva Németországnak (AfD) arathatja.

Berlin. Helyi törvényhozási (Landtag-) választás kezdődött tegnap reggel három németországi tartományban, Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban.

A 8-tól este 6-ig tartó választás előtti kampány legfőbb témája a menekültválság volt, a legnagyobb sikert a szövetségi kormány menekültpolitikájának bírálatára összpontosító Alternatíva Németországnak (AfD) arathatja. A 2013-ban alakult párt az eddigi öt után további három Landtagba juthat be, és Szász-Anhaltban akár 20% körüli eredményt is elérhet, megelőzve a tartományban a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) kormányzó szociáldemokrata pártot (SPD). A volt NDK területén fekvő 2,2 millió lakosú Szász-Anhaltban központi kampánytéma volt a menekültválság, holott a tartomány tavaly mindössze 41 ezer menedékkérőt helyezett el a Németországba érkezett 1,1 millióból. A tartomány miniszterelnöke, a CDU-s Reiner Haseloff kiugróan népszerű vezetésével a párt jelentős fölénnyel végezhet az első helyen, megismételve 2011-ben elért sikerét. Az utolsó mérések szerint 32%-on áll, 2011-ben a szavazatok 32,5%-át szerezte meg. A második helyen ismét az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal végezhet, a 2011-ben szerzett 23,7% után 21%-kal. Az SPD támogatottsága 21,5%-ról 14%-ra süllyedhet, így az újonc AfD mögé szorulhat. A Zöldek a bejutási küszöbön, 5%-on állnak, 2 százalékponttal gyengülve 2011-hez képest. Más párt valószínűleg nem jut be a magdeburgi Landtagba, és a CDU–SPD koalíció várhatóan a következő ciklusban is folytathatja a kormányzást.

Baden-Württembergben történelmet írhatnak a Zöldek. Az ökopárt most először végezhet az első helyen Landtag-választáson, így hivatalban maradhat az 1980-ban alakult párt történetének első tartományi miniszterelnöke, Winfried Kretschmann, aki annyira népszerű, hogy kétharmados többséget szerezne, ha közvetlen választással töltenék be a tisztséget. A pragmatikus politikát folytató 67 éves egykori gimnáziumi tanár megmutatta, hogy a Zöldek hatalomra kerülése nem jelent „ökodiktatúrát” a német autógyártás egyik fellegvárában, amelynek gazdasága kormányfői tevékenysége révén még jobban felvirágzott. Pártja a szavazatok 32%-át szerezheti meg a 2011-es 24,2% után.

A CDU szavazói jelentős részét elveszíti – 39%-ról 29%-ra esik vissza –, így most először nem a konzervatívoké lesz a legnagyobb frakció a stuttgarti Landtagban. Ugyanakkor a CDU ellenzékből kormányra kerülhet, mert a Zöldek jelenlegi koalíciós partnerétől, az SPD-től is nagy számban fordulnak el szavazók. Az SPD a 2011-es 23,1% után a szavazatok 14%-át szerezheti meg, egy képviselői hely hiányozhat a Zöldek–SPD koalíció többségéhez, a közös kormányzás folytatásához. Az AfD várhatóan 11%-os eredménnyel kerül be a Landtagba, a liberális FDP pedig megőrzi képviseletét, az öt évvel ezelőtti 5,3 után 6%-os választási eredménnyel.

Rajna-vidék-Pfalzban most először két nő verseng a miniszterelnöki címért, az SPD színeiben Malu Dreyer jelenlegi kormányfő és CDU-s kihívója, Julia Klöckner. Mindketten igen népszerűek, ami jórészt annak tulajdonítható, hogy ügyesen építenek a nőkkel szembeni pozitív előítéletekre, kötelességtudó, szorgalmas, törődő, befogadó, vigasztaló személyiségként mutatják be magukat. Julia Klöcknert sokan Angela Merkel pártelnök-kancellár egyik lehetséges utódjának tartják, de a nem hivatalos utódjelölti státus megőrzéséhez nyernie kell, és győzelmi esélyei napról napra fogyatkoztak.

A CDU tavaly novemberben még 11 százalékponttal vezetett az SPD előtt, de a legutóbbi felmérések szerint már egy százalékponttal lemarad a 36%-on álló SPD mögött.

A tartományi gyűlésbe bejuthat az FDP is, amely a voksok 7%-ára számíthat, és az AfD, amely 9%-on áll. A Landtagban így három helyett öt pártnak lehet képviselete.