Tarolt a bajor CSU

ÖSSZEFOGLALÓ

Berlin. Tarolt a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a vasárnapi bajorországi tartományi parlamenti választáson, a kormánykoalíciós liberálisok (FDP) be sem jutottak a müncheni törvényhozásba. A CSU sikere jó előjel lehet Merkel és pártja, a CDU számára a hat nap múlva esedékes országos választásokon.

Visszaszerezte az abszolút többséget a CSU a bajor tartományi gyűlésben, 47,7 százalékot szerzett, ami 101 mandátumot jelent a 180 tagú Landtagban. Az Angela Merkel vezette konzervatív CDU bajor testvérpártja 2008-ban, 46 év után veszítette el az abszolút többséget és koalícióra kényszerült az FDP-vel, amely 14 év után jutott be újra a Landtagba. A liberálisok öt év kormányzás után ismét kiestek, 3,3 százalékot kaptak.

A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) javított, a szavazatok 20,6 százalékát szerezte meg a történelmi mélypontot jelentő 2008-as 18,6 százalék után. A Szabad Választók Szövetsége 9 százalékot ért el. A Zöldek némileg visszaestek, 8,6 százalékot szereztek. Más párt nem jutott be a müncheni Landtagba. Az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) nem indult a bajorországi választáson, de most vasárnap bekerülhet a Bundestagba. A CDU/CSU pártszövetség a liberálisokkal 2009-ben kezdett közös kormányzás folytatása mellett áll ki a már javában zajló országos választási kampányban. De ha az FDP a Bundestag-választáson sem éri el az 5 százalékot, elemzők szerint nagykoalíció következik, vagyis a CDU/CSU az SPD-vel folytatja a kormányzást, volt már ilyen.

Tíz németből hét biztosan arra fogadna, hogy Angela Merkel marad a kancellár szeptember 22-e után is, ami jelzi, hogy Merkel kancellárként népszerűbb mint pártja, a CDU. Ugyanakkor az is biztos, hogy a választásokat a CDU/CSU nyeri, a kérdés csak az, mekkora arányban, és hogy mi lesz a liberálisokkal. Ami érdekes, a mostani CSU-siker utáni első elemzések szerint a kancellárnak nem feltétlenül kedvező a CSU megerősödése.

A bajor testvérpárt több miniszteri posztot kérhet és nagyobb erővel képviselheti a tartományi érdekeket. A legidőszerűbb példa: Horst Seehofer CSU-elnök rögtön a választási győzelem után közölte: a CSU ragaszkodik a külföldi autósok által fizetendő autópályadíj bevezetéséhez. Merkel elutasítja a koncepciót, arra hivatkozik, hogy a hazai és a külföldi autósokat megkülönböztető díj az uniós jogba ütközik, ezért nem lehet bevezetni. (MTI, ú)