Tanulmánykötet az erdélyi magyar oktatásról

A cél egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia megalkotása 2011-ben.

A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján elindult az erdélyi magyar felsőoktatás középtávú stratégiai elemeinek kialakítása. Ennek a munkának első lépéseként a Bolyai Kezdeményező Bizottság egy évvel ezelőtti indítványára és az OTP Bank támogatásának köszönhetően készült a tanulmány.

A szakmai munka célja, hogy 2011-ben megszülessen az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia minden lényeges alapeleme.

A szakemberek feltérképezték a romániai magyar közép- és felsőfokú oktatást a gazdasági és társadalmi sajátosságok tükrében, s azt látták, hogy egy igen átgondolt összehangolásra van szükség.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara által készített, 255 oldalas tanulmány többek között kitér arra, hogy a felsőoktatási kínálatnak, ezen belül az erdélyi magyar felsőoktatásnak legalább három követelmény keresztmetszetében kell kialakulnia. Figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőben valószínűsíthető munkaerő-piaci igények mellett a felsőoktatási keresletet, amely sok esetben nem igazodik a munkaerő-piaci kereslethez.

Kitérnek arra is, hogy Romániában 144 középfokú magyar nyelven is oktató intézmény működik 9.688 magyar helyet kínálva, továbbá 10 felsőfokú alapképzést biztosító egyetem működik, 5978 magyar helyet hirdetve.

Az állam által oktatásra szánt összeg elmarad az európai átlagtól és diákok és szüleik elvárásaitól is. A középfokú képzés szakirányai és az egyetemi képzési ágak között nincs megegyezés, ám a diákok választási preferenciáit tekintve sem feltétlenül van szoros a kapcsolat aközött, hogy milyen szakon járt középiskolába egy fiatal és hogy milyen profilú egyetemen tanul tovább.

Az utóbbi három évben az figyelhető meg, hogy a magyar érettségiző korban lévő fiatalok 70 százaléka érettségizik, ami közelít az európai átlaghoz. Körülbelül minden ötödik magyar gyerek nem magyar nyelvű, hanem román nyelvű felsőoktatási intézményben kezdte vagy kezdi el tanulmányait - olvasható a tanulmányban.

A romániai felsőoktatásban nagy változást hozó jelenség az egyetemek kihelyezett tagozatainak elterjedése, minden kisvárosban van már egyetemi oktatás, nagy román egyetemek képeznek itt "szakembereket". Erdélyben a magyar nyelvű képzést nyújtó szakok nagyon különböző oktatási minőséget képviselnek és eltérő stratégiát követnek. A tanulmány készítői az elfogadható minőségű képzést sem nyújtó "diplomagyárak" nagy részesedését tartják a romániai magyar felsőoktatás és társadalom egyik legnagyobb problémájának.

Kitérnek arra is, hogy a romániai magyarok létszámának fenntartását egy összetett népességpolitikai stratégiával lehet elérni. Ennek alapja egy hatékony országos családpolitika, a magyar nyelvű iskolaválasztás többoldalú serkentése az asszimiláció megfékezéséhez, és nem utolsósorban az életszínvonal olyan ütemű növekedése, amely legalább a Magyarországra irányuló kivándorlást a jelenleginél mérsékeltebb üteművé teheti, ideális esetben pedig minimalizálja.