Tanúból gyorsan válhat áldozat

Orosz fiatalok vizsgálati fogságbanAz AI jóvoltábóÉvek óta figyelemmel kísérik az emberjogi helyzetet az orosz államban, és a mostani kampányt nem sokkal a tavaly szeptember 11-i terrortámadás után kezdték szervezni. Oroszország ugyanis csatlakozott a terroristaellenes koalícióhoz, nyíltan hadat üzent a terroristáknak, aminek hatására a nyugati államok egyre kevesebbet bírálták Moszkvát az emberi jogok sárba tiprásáért. Az orosz állam több nemzetközi egyezményt ratifikált, a gyakorlatban azonban a mai napig megmaradt néhány, még a kommunizmus idejéből származó módszer. „A börtönökben embertelenek a körülmények, a foglyokat gyakran kínozzák. Zacskót húznak a fejükre, hogy minél kevesebb oxigént kapjanak, forró vizet öntenek rájuk, a nőket, sőt a férfiakat is megerőszakolják. A tanúból nagyon gyorsan válik áldozat. Oroszországban kötelező megjelenni a rendőrségen, ha valakit beidéznek, és normális, hogy a kihallgatáson a gyanúsított ügyvéde nem lehet jelen. Információszerzés vagy beismerő vallomás kicsikarása céljából rendszeresen alkalmazott módszer a kínzás” – részletezte Ingrid Králová, az AI szlovákiai irodavezetője. Az orosz börtönökben körülbelül egymillió ember van, ebből mintegy 200 ezren várnak a bírósági tárgyalás megkezdésére. A fogházak túlzsúfoltak, gyakoriak a fertőző betegségek. Az orosz igazságügy-miniszter 2002 májusi jelentése szerint a foglyoknak több mint a fele nem egészséges, ebből 300 ezer lelki beteg, 92 ezer tébécés, több mint 33 ezer HIV-fertőzött és 30 ezer szifiliszes. A gyerekeket is szigorúan büntetik, a legkisebb csínytevésért is akár több évre bezárhatják őket. „A rendőrök előmenetele a lezárt ügyek számától függ, ezért érdekük minél több beismerő vallomást kikényszeríteni az emberekből. Bármi áron” – tette hozzá Králová.

A kommunista rendszer bukása után némileg szabadabb lett a sajtó, ugyanakkor megjelentek különböző nacionalista és szeparatista csoportok. Az emberi jogok terén is javult a helyzet, ám a rendfenntartó erők továbbra is büntetlenül erőszakoskodnak. Az etnikai csoportok és nemzetiségek képviselőit – főleg a csecseneket – általában automatikusan terroristáknak, kábítószer-kereskedőknek, bűnözőknek minősítik. A rendőrség állandóan megállítja őket az utcán, ellenőrzi, megvannak-e az úgynevezett regisztrációs okmányaik. Főleg Moszkvában élnek vissza a hivatalosan már nem létező, a tartózkodási hely regisztrálásáról szóló előírással; eszerint a múltban, ha valaki meg akarta változtatni lakhelyét, ki kellett kérnie az illetékes hivatal engedélyét, és új lakhelyén regisztráltatnia kellett magát. Az összes oroszországi kisebbség képviselői állandó félelemben élnek: a hatóságok bármikor önkényesen letartóztathatják és a börtönben kínozhatják őket. Amikor kitört a második csecsen konfliktus, az orosz kormány nem engedte, hogy az újságírók vagy a különböző szervezetek monitorozzák a helyzetet, csak közvetett információk léteztek. Amikor pedig 1999-ben bomba robbant egy moszkvai lakótelepen, azonnal a csecseneket tették felelőssé – és nemcsak csecsen katonákat, terroristákat, hanem általában a csecseneket kezdték üldözni. Olyan bűncselekmények elkövetésével is őket vádolták, melyekhez nem is volt közük. „Az AI megpróbált segíteni az ártatlanoknak, ám ha sikerült megúszniuk feltételes szabadságvesztéssel, nem akartak panaszt emelni. Értékelték, hogy a szervezet harcolni akar a jogaikért, de a leggyakrabban azt a választ kaptuk, hogy köszönik, de nem kérik, mert nem akarnak visszakerülni a börtönbe, azt nem élnék túl” – olvasható a szervezet jelentésében. Králová szerint azért is nehéz pozitív változást elérni, mert az emberek félnek, nem mernek harcolni a jogtiprások ellen. Az AI kampánya során rámutat a valóság és a nemzetközi kötelezettségek közötti különbségre, és felszólítja Oroszországot az emberi jogok tiszteletben tartására. December 10-én egy, Vladimír Putyinnak címzett petíciót adnak át Oroszország pozsonyi nagykövetségének, és a kampány során szemináriumokat, kiállításokat, előadásokat is szerveznek.