Julia Sherwooddal, az Amnesty International emberjogi szervezet londoni irodájának koordinátorával

A terroristák nem tisztelik az életet, lelkifurdalás nélkül gyilkolnak. Az ellenük harcolóknak a polgárok életét kellene védeniük. Ön szerint a moszkvai színház visszafoglalása mennyire minősíthető „csak” terroristaellenes akciónak?

Egyelőre kevés az információnk, annyi azonban mindenképpen leszögezhető: a konfliktusokat úgy kellene próbálni megoldani, hogy közben ne szenvedjenek az ártatlanok, hogy a civil lakosságot ne fenyegesse veszély. Ez érvényes a moszkvai esetre is. Remélhetőleg lesz egy független, nemzetközi vizsgálat, mely során egyértelművé válik, hogy az orosz hatóságok beavatkozása megfelelő volt-e, hogy mérlegelték-e az összes kockázatot, hogy gondoltak-e a túszok biztonságára. Kérdéses, hogy szemet lehet-e hunyni az ártatlan halottak fölött, hogy a „több a túlélő, mint a halott” elv alapján meg lehet-e bocsátani. Kérdéses, nem lehetett-e volna úgy közbelépni, hogy kevesebb legyen az áldozat. Ugyanez érvényes a csecsenföldi konfliktusra is: a terrorizmus elleni harc leple alatt az orosz egységeket a civil lakosságot sem kímélve vetették be.

Az Amnesty International jelentése figyelmeztet: az orosz hatóságok az egyszerű bűnüldözés során a lakosokkal szemben bármilyen eszközt bevetnek, gyakori az emberi jogok megsértése, háborús helyzetben – mint amilyen a csecsenföldi konfliktus is – pedig kiélik agresszív hajlamaikat. Mindezt figyelembe véve elképzelhető, hogy az oroszok fő célja a színház bevétele és a csecsen terroristák elfogása volt, a túszokra pedig nem is voltak tekintettel, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett több halálos áldozat?

Minden jel erre mutat, de bizonyossággal nem merem állítani. Szervezetünk moszkvai küldöttsége próbál minél több információt szerezni. Eddigi értesüléseink alapján úgy tűnik, az oroszokat nem igazán izgatta, a túszok túlélik-e az akciót.

A cél szentesíti az eszközt? Vagy nem tisztelik az életet?

Nem tudom, az Amnesty International hivatalosan kiadhat-e ilyen állásfoglalást. Ilyen messzire nem mennék. Tény, hogy Oroszországban naponta sérülnek az emberi jogok, amire szervezetünk folyamatosan figyelmeztet. Nem működik a jogérvényesítés, az ottani rendszer nem a valódi igazságszolgáltatásról szól. Ha valakit beidéznek tanúnak, előfordulhat, hogy néhány óra alatt tanúból vádlottá válik, és még csak ügyvédet sem hívhat.

Visszatérve a csecsenekre: az oroszoknak tulajdonképpen jól jött a tavaly szeptember 11-i amerikai tragédia? Az emberi jogokat azelőtt is megsértették, ám amióta az oroszok a terrorizmus ellen harcolnak, a nyugat mintha nem nagyon firtatná a jogtiprást.

Szeptember 11. biztosan „segített” Oroszországnak, hiszen azóta a nyugati nagyhatalmak kevesebb bírálják. Érdekes, hogy az ENSZ emberjogi bizottsága három évvel ezelőtt határozatában elítélte az orosz erők magatartását Csecsenföldön. Két évvel ezelőtt is hasonló határozatot fogadtak el, a legutóbbi határozatot viszont visszavonták. Ez mögött egyértelműen politikai okok húzódnak: valamelyik orosz politikus biztosan megkérte a nyugati országokat, hogy ne foglalkozzanak a csecsenföldi jogtiprásokkal, hiszen ők a terrorizmus ellen harcolnak.

Az Amnesty International petíciót idéz Vladimír Putyin orosz államfőhöz. Mit várnak ettől?

Reméljük, hogy százezrek írják majd alá, és az egész világ odafigyel, mi történik Oroszországban. Bízunk benne, olyan nemzetközi nyomás fog rá nehezedni, hogy megpróbál javítani a helyzeten.

Ha el tudták intézni, hogy az ENSZ ne fogadjon el Oroszország számára kedvezőtlen határozatot, gondolja, hogy az önök petíciója majd jobb belátásra téríti az oroszokat, és változik a nyugatiak hozzáállása is?

Ororszország több nemzetközi emberjogi egyezményt ratifikált, melyeket be kell tartania. Kampányunk nem csak a csecsen háborúról szól, hanem általában az oroszországi állapotokról. Segíteni szeretnénk az ottani polgári szervezeteknek, mert kézzel fogható eredményt elsősorban ők tudnak majd elérni. (sza)