Találgatás, riogatás, ködösítés

Az Origo által megkérdezett szakértő viszont úgy vélte, biztosan milliárdokba kerülne az intézmény bevezetése. A szakértő szerint a határon túl élő magyaroknak, ha el is fogadják a törvénymódosításokat, akkor is évekig kell majd várniuk, hogy ügyüket egyesével elbírálják a különböző hatóságok, végül pedig a köztársasági elnök is döntsön. Szakértők és kormánypolitikusok sem tudják megmondani, pontosan milyen következményekkel jár, ha az állampolgárok többsége igennel szavaz a december 5-i népszavazáson a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos kérdésre. Kolláth György alkotmányjogász szerint, ha érvényes lesz a népszavazás – vagyis a választók legalább negyede elmegy szavazni –, és a választók többsége támogatja a kettős állampolgársággal kapcsolatos változtatásokat, akkor az Országgyűlésnek módosítani kell az állampolgársági törvényt. Ezt a jogszabályt azonban csak a parlament kétharmados többségével lehet megváltoztatni, így már itt megtorpanhat az ügy. Könnyen előfordulhat, hogy hiába dönt úgy az állampolgárok többsége, hogy a parlament változtasson a jelenlegi törvényen, ha a kormányoldal és az ellenzék nem tud megegyezni a részletekben, évekig vitatkozhatnak a politikusok. A szakértő szerint két megoldás között választhat a parlament: az egyik, hogy a kedvezményes honosítás feltételeit (ez a lehetőség már most is létezik a magyar nemzetiségűek számára) könnyíti. A változtatás lényege az lenne, hogy nem kell Magyarországon élni ahhoz, hogy valaki állampolgárságot igényelhessen. Ebben az esetben a határon túliaknak továbbra is igényelniük kellene az állampolgárságot, ami nem jelentené azt, hogy rövid időn belül, automatikusan megkapnák azt. Valószínűleg évekig kellene várniuk arra, hogy ügyüket egyesével elbírálják a különböző hatóságok, végül pedig a köztársasági elnök is döntsön. Ráadásul, ha rövid idő alatt több százezer igénylés futna be, évekre megbéníthatná a hivatalokat, így a döntés még jobban lelassulna. Egy másik, elvi lehetőség Kolláth szerint, hogy a kérelmező egyoldalú nyilatkozatot tenne, melyben kérné a magyar állampolgárságot. ĺgy viszont rövid idő alatt, tömegesen kaphatnának állampolgárságot a határon túliak.

Arról, hogyan kellene szabályozni a kérdést, mi lenne a törvényben, egyelőre egyik párt sem beszélt még, bár már számtalan nyilatkozatot tettek közzé, és sok politikus beszélt a kettős állampolgárságról. A kormányoldalt képviselő politikusok azt hangoztatják, a határon túli magyarok körében tömeges elvándorlás kezdődne. Emellett a másik érvük, amivel a kettős állampolgárság ellen kampányolnak, hogy százmilliárdokba kerülne a magyar adófizetőknek a kettős állampolgárság.

A Fidesz viszont azzal érvel a kettős állampolgárság mellett, hogy mindez az EU schengeni határőrizeti rendszerén kívül rekedt magyaroknak az anyaországgal való kapcsolattartásáról, vagyis a magyar útlevél esetleges megszerzéséről szól. Az ellenzék szerint a kettős állampolgárság intézménye nem terheli meg Magyarország költségvetését.

Az, hogy csak európai útlevélként szolgáljon a határon túliaknak a kettős állampolgárság bevezetése, csak abban az esetben valósulhat meg, ha az erdélyiek vagy a Vajdaságban élők nem akarnak Magyarországra települni. Ha valaki állampolgárságot szerez, nem kell engedély sem a munkavállaláshoz, sem a letelepedéshez (Szlovákiára és a többi uniós tagországra ez amúgy sem vonatkozik). Ráadásul elég egyetlen ismerős is – akinek van magyarországi ingatlana – ahhoz, hogy hozzá akárhányan bejelentkezzenek. ĺgy már egy sor szociális juttatást igénybe vehetnek és szavazati jogot is kapnak a lakhellyel rendelkező határon túliak.

Bár a kormányzat azt hangoztatja, hogy 2,5 millió határon túli magyart érinthet a törvénymódosítás, ami több százmilliárd forintba kerülne a magyarországi magyaroknak, ezek a számítások is vitathatóak. Nem valószínű ugyanis, hogy az uniós tagországokban élő magyarok közül nagy számban igényelnék a magyar állampolgárságot. Ukrajnában pedig nem lehet valaki kettős állampolgár, választani kellene a kárpátaljai magyaroknak is. Kérdéses az is, hogy a kiadások hány év alatt jelentkeznének, mivel gyakorlatilag kizárt, hogy nagy tömegek egyszerre szereznének magyar állampolgárságot.

Korózs Lajos, a magyar szociális tárca politikai államtitkára azt mondta, szerinte mintegy 2,5 millió embert érint a kettős állampolgárság ügye, ennyi magyar él a népszámlálási adatok szerint a szomszédos országokban. Abban az esetben, ha teljes áttelepüléssel számolunk, 500 milliárd forint kiadást jelent a kettős állampolgárság Magyarországnak. Ha a 800 ezer magyarigazolványt kiváltóval számolunk, az 160 milliárd forintba kerülne – mondta Korózs. Ehhez képest a kettős állampolgárság nélkül betelepülni szándékozók mintegy 28 milliárd forint kiadást jelentenek. Azért számol ekkora kiadásokkal a kormányzat, mert ha az állampolgárságot kapott magyarok áttelepülnek, vagy ott dolgoznak, egy sor juttatást igénybe vehetnek. ĺgy egyetlen nap munkaviszony után már jogosultak tb-támogatásra, aki ott dolgozik, nyugdíjat, táppénzt, munkanélküli segélyt, gyest, gyedet is kaphat. A költségek mellett problémát jelenthet az is, hogy az RMDSZ által egy éve készített felmérés szerint az erdélyi fiatalok körében nagy lenne a kivándorlás mértéke. Kordás László, a munkaügyi tárca államtitkára szerint emellett munkaerő-piaci feszültségeket is jelenthet, ha megjelenik az országban akár csak 100 ezer új munkavállaló. Emellett a munkaerő-piaci alapot is meg kell emelni ebben az esetben, ami 35-40 milliárd forint kiadást jelentene, amit a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közösen kellene fizetniük. Az államtitkár szerint a határon túliak támogatására inkább a közalapítványokat kellene támogatni a jelenleginél nagyobb mértékben.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője az államtitkárok véleményére reagálva azt mondta: szégyenletes, hogy a Gyurcsány-kormány két államtitkára ilyen nevetséges állításokkal ki mert állni a nyilvánosság elé. A 800 ezer áttelepülőnek pontosan annyi az igazságtartalma, mint az MSZP két évvel ezelőtti állításának, miszerint 23 millió román fogja elözönleni Magyarországot. Ehelyett 2002-ben mintegy százan érkeztek. Az államtitkárok nevetséges állításait szintén ennek arányában kell figyelembe venni – mondta a szóvivő. A határon túli magyarok közül aki át akart települni, az eddig is át tudott kettős állampolgárság nélkül is. A kettős állampolgárságnak nincs köze az áttelepüléshez. 2007-ben Románia az EU tagja lesz. Ezután bárki, nem csak a magyarok, szabadon vállalhatnak munkát és telepedhetnek le az unión belül – mondta Révész.

Egy felmérés szerint minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy igényli a kettős állampolgárságot, és nagyobb valószínűséggel igényelnék a magasabb iskolai végzettségűek is. A felmérés alapján minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak is, hogy hosszabb-rövidebb időre átköltözne, viszont minél több gyerek van a háztartásban, annál kisebb az átköltözési szándék.

Ennek ellenére az Oktatási Minisztérium is több milliárd forinttal kalkulál. Az OM háromszázezer általános és középiskolás határon túli magyar diákról tud, és feltételezik, hogy az állampolgárság megszerzése után közülük több tízezren átköltöznének Magyarországra. A tanulók után járó normatíva az idén általános iskolásokként 195 ezer forint, középiskolások esetében 260 ezer forint. Csupán tízezer áttelepülő általános iskolás diákkal számolva is kétmilliárd forint többletet okozna a közoktatási rendszernek a kettős állampolgárság.

Ezek a vészforgatókönyvek csak bizonyos feltételek mellett valósulnak meg. Először is érvényesnek és eredményesnek kell lennie a népszavazásnak, amelyen az „igen” szavazatoknak kell többségben lenniük. Ezek után tisztázni kell, mikor, milyen körre kiterjesztve, milyen törvényeket kell módosítani a népszavazás eredménye alapján. Ezután a parlamentnek el kell fogadnia a végrehajtást rögzítő jogszabályokat. (oo, ix, ú, mti)