Szlovákiának is szól az üzenet

Az euróövezetnek jelenleg 12 tagországa van: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, ĺrország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, együttesen mintegy 310 millió lakossal. A jövő év január elsejétől Szlovénia is csatlakozik hozzájuk, az új tagok közül egyedül őt találta alkalmasnak az EB. Litvánia elutasítása az Európai Parlamentben is heves vitákat váltott ki, az új tagországok képviselői kifogásolták: az EB sokkal szigorúbban veszi a kritériumokat, mint a korábbiakban. Az EB jelentésből is kiolvasható: a jogi kritériumokat (nemzeti bank függetlensége, szükséges törvények érvényesítése) mindkét ország teljesítette, és a négy konkrét gazdasági feltételnek (államháztartási deficit, államadósság, kamatláb, infláció) is mindketten eleget tettek, leszámítva Litvánia esetében az inflációt, ahol csupán egy tizedszázalék pluszt jelez a brüsszeli mutató a 2,6 százalékos referenciaértékhez képest.

Egy friss elemzés megállapítja: az euróövezeti csatlakozás szabályait már annyiszor áthágták (legutóbb Görögország esetében), hogy Brüsszel szerint ideje példát statuálni a szigorra. A londoni Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató elemzése szerint ennek az üzenetnek az elsődleges címzettje Szlovákia, megvan ugyanis annak a kockázata, hogy nem tudja a 2009. január elsejére tervezett euróövezeti csatlakozáshoz időben leszorítani a megfelelő szintre a jelenleg évi 4,5 százalékos inflációját. A cég várakozása szerint a szlovák jegybank valószínűleg megpróbálja drágítani a koronát, hamarosan fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, amelyet még legalább egy hasonló mértékű emelés követ a későbbiekben, és a (szigorítási) kockázatok még ehhez az előrejelzéshez képest is „felfelé mutatnak”.

A GS úgy véli, Lengyelországban és Magyarországon is túl derűlátók a két ország eurócsatlakozási folyamatának tervezésében; akkor sem várható Magyarország 2010-es felvétele az euróövezetbe, ha sikerülne 2008-ig a 3 százalékos maastrichti felső tűréshatár alá csökkenteni az államháztartási hiányt – amit egyébként szintén nem tart valószínűnek. Varsó a napokban pontosított: 2011-ben szeretne belépni az eurózónába.

Ami Csehországot illeti, több elemző úgy véli, a jövő heti parlamenti választások után Prága módosítani fog az eddig deklarált 2010-es időponton. Mind a Cseh Takarékpénztár, mind a Meryll Linch elemzője arra hivatkozott, hogy a jóslást megnehezíti a politikai feltételek várható változása. Mindketten utaltak rá, a visegrádi négyek közül Csehországban a legalacsonyabb az euróövezeti tagság lakossági támogatása. A jobboldal általában szkeptikus a 2010-es dátumot illetően, ha a pedig a baloldal marad kormányon, a szociális kiadásokkal kapcsolatos ígéreteik kétségessé teszik, hogy 3 százalék alatt tudják tartani a költségvetési deficitet.

Visszatérve Litvániára: az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának tagjai heves vitába bonyolódtak Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztossal. Felrótták, hogy az inflációt tekintve legalább négy mai tagállam – Görögország, Portugália, Spanyolország és Luxemburg – magasabb adattal rendelkezik, mint Litvánia. Azt is többen kifogásolták, miért nem a maginflációt (a külső tényezőktől megtisztított adatot) vették alapul. Nyugati képviselők is felvetették, amikor a bizottság a felzárkózással együtt járó termelékenységnövekedésből és bérnövekedésből fakadó inflációs hatással érvel, akkor közvetve a gazdasági fejlettséghez köti az eurócsatlakozást. Itt ütközik a felzárkózást ösztönző és uniós támogatásokat kilátásba helyező kohéziós elv az infláció lenyomását célzó követelésekkel, amelyek odáig vezethetnek, hogy az érintetteket kihagyják az euróövezetből. Ez a megközelítés pedig minden új tagállamot sújthat a jövőben, az egyedüli Szlovénia kivételével, amely már nem küszködik felzárkózási gondokkal. (MTI, ČTK, ú)