Szkeptikus az európai polgár

Az unió tagállamai közül Szlovákiában a legnagyobb, 83 százalékos Horvátország belépésének támogatottsága, utánunk pedig Magyarország következik (81%). Mindez az Eurobarometer által végzett közvélemény-kutatásból derül ki, amelyet a múlt pénteken ismertetett az Európai Bizottság.

A válaszadók kétharmada állította azt, nincs kellően informálva a bővítés folyamatáról. Az általuk ismert adatok többsége pedig inkább a folyamat problémáival kapcsolatos, nem az előnyeivel. A legtájékozottabbak a szlovének, luxemburgiak és osztrákok, a legkevésbé informáltak a spanyolok és portugálok. A szlovákok tájékozottsága uniós ügyekben az európai átlag szintjén van. Sokatmondó adat: az uniós polgárok elsősorban a gazdasági fejlődésről, az unió eredményességéről és az életszínvonalról szeretnének több információt, a legkevésbé az EU kulturális sokszínűsége érdekli az embereket.

Az unióról szóló információkat az emberek kétharmada a televízióból szerzi, utána az írott sajtó következik. Mindeközben tíz megkérdezettből hatnak volt az a véleménye, hogy elsősorban a kormányoknak kellene tájékoztatniuk a lakosságot az uniós ügyekről. A tájékoztatásnak ezt a formáját főleg a máltaiak és portugálok igénylik, míg a csehek és a lengyelek inkább a médiára hagyatkoznak, a dánok pedig az Európai Parlamenttől vennék legszívesebben a tájékoztatást. Minden ötödik spanyol mondta azt, nem tud hozzászólni ehhez a kérdéshez – mellesleg ez is igazolja, milyen kicsi az érdeklődés az uniós ügyek iránt.

A válaszadók negyven százaléka beismerte, sokkal többet tud a bővítés lehetséges hátrányairól, mint előnyeiről. Ugyanakkor az európai állampolgárok kétharmada egyetért azokkal a gondolatokkal, amelyek a bővítés hasznosságát támasztják alá. Nagyobb optimizmus tapasztalható az új tagállamok, valamint Románia, Bulgária és Horvátország esetében. A legszkeptikusabbak az osztrákok, és kétségeik vannak a finneknek, a németeknek, a franciáknak, a hollandoknak és a görögöknek.

A tagállamok közül Szlovákiában vallják a legtöbben, hogy Európa egyesítésének megfelelő módja a bővítés, amely egységesíti a közös európai értékeket és érdekeket. Ugyancsak a szlovákok adták a legtöbb igenlő választ arra a kérdésre, hogy az EU szavatolja-e a békét és biztonságot kontinensünkön.

Az európai állampolgárok a bővítéssel leggyakrabban a gazdasági hátrányokat kapcsolják össze; mind az unió, mind pedig saját országuk viszonylatában. És arról sincsenek meggyőződve, hogy a nagyobb Európai Unió jobb esélyekkel szállhat szembe a globalizációs kihívásokkal. Abban a kérdésben is megosztottak, hogy a bővítés ösztönzi-e a gazdasági fejlődést. Ráadásul a megkérdezettek háromnegyedének – főleg a görögöknek, belgáknak és svédeknek – az a véleménye, hogy a bővítés felgyorsítja a munkahelyek áttelepülését az olcsóbb munkaerővel bíró országokba.

A megkérdezetteknek több mint a fele úgy látta, az új tagok felvételére fordított összegek csökkentik a saját országaikba áramló pénzt. A finnek, németek és görögök aggódtak leginkább amiatt, hogy a bővítés miatt kevesebbet fognak kapni.

Háromból két európainak az a véleménye, a bővítés erősíti az uniót a bűnözés és a terrorizmus elleni harcban, ugyanakkor a bűncselekmények számának növekedéséhez is vezet.

Jelentősen megoszlanak a vélemények a tekintetben, milyen hatással van a bővítés az életszínvonalra. Bár tízből nyolcan értékelik az unió nyújtotta mobilitási lehetőséget, tízből hatan tartottak az illegális bevándorlás növekedésétől. A megkérdezetteknek csaknem a fele szerint a nyugat-balkáni országok belepése ezeknek az országoknak az érdekeit szolgálja, s csak egynegyede látta úgy, hogy mindkét fél javára válik.

Horvátország belépését támogatták a legtöbben, mintegy 56 százalék, utána Macedónia (49), Bosznia-Hercegovina (48) és Szerbia-Montenegró (47) következett, a felmérés ugyanis nem vette figyelembe ez utóbbi közelmúltbani kettéválását. Albánia felvételét az EU-ba 41 százalék támogatta, 43 ellenezte. Törökországnak a legkisebb az elfogadottsága: 39 százalék támogatta, 48 pedig ellenezte felvételét az unióba.